2005.06.04. 05:27
Az irodalom sátoros ünnepe
Zavaró mozzanatok előzték meg a 76. Ünnepi Könyvhét előkészületeit. El lehet felejteni... Tűzoltózenekari aláfestéssel, beszéddel és méltatással nyílt meg, és sok-sok új könyvvel, olvasóval tart a könyvhét.
[caption id="" align="alignleft" width="141"]
Hosszú évek óta hagyomány, hogy a könyvhetet megnyitó beszédet a tűzoltózenekar koncertje előzi meg
[/caption]Supka Géza – régész, író, szerkesztő, az egyik utolsó polihisztor – fejében fogant meg a könyv ünnepének gondolata. 1927-ben terjesztette a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete miskolci nagygyűlése elé; a következő évben megvalósult. Az a pavilonos, piacos hangulat, ami ma is keretezi a könyvünnep külső megjelenését, a hagyományőrzésen túl máig érvényes jelentőséggel bír. Supka az ijesztő rajzásba kezdett silány irományok sáskaözöne ellen védekezett. Valamit tenni kellett…
A filléres regényeket ponyvás sátrakban áruló marketingfogást vette át szándékosan (innen az irodalom alatti könyvek elnevezése, a „ponyva”).
Minden könyvhét azóta is sátortábor. Azt, hogy napjainkban a szépirodalom és a ponyva megjelenési, olvasottsági aránymutatója hogyan áll, inkább hagyjuk. Supka nyilván nem lenne boldog… Viszont ma már nemcsak az a kérdés, hogy minőséget vagy ócskát olvasnak-e az emberek, hanem az, hogy olvasnak-e.
– Az idei ünnepi könyvhét nem csak attól méltó őrzője a régi könyvünnepeknek, hogy a fő színtere a főváros két legszebb helye. Sokkal inkább attól, hogy a kortárs magyar irodalom, talán a Nyugat nagy nemzedéke óta soha nem volt olyan minőségű, mint most. Tucatjával jelennek meg európai színvonalú értéket képviselő, hazai és határon túli alkotók. Komoly középgeneráció és nagyon tehetséges, fiatal írógárda… – foglalja össze a 76. Ünnepi Könyvhét és a 4. Gyerekkönyvnapok lényegét Zentai Péter László, a főszervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke.
Szavait megtámogatja az a tény, hogy soha ennyi könyvkiadó nem jelentkezett. Csak a Szent István és a Vörösmarty téren felállított százötven pavilonban kétszázhuszonkilenc kiadó kínál olvasnivalót. Több mint ezerkétszáz író, költő dedikál öt nap alatt. Azzal pedig, hogy hétvégén az ország ötven településén könyvsátrakat állítanak, Európa egyik legnagyobb könyünnepét mondhatjuk magunkénak.
Csurka István (71) író
Az a látszat, hogy itt együtt ünnepel minden könyvszerető ember. De csak fizikailag. Mert nyilvánvaló az a törekvés, hogy a magyar hagyományos könyvhetet háttérbe szorítják, hovatovább másodrendűvé teszik a nemzetközi, üzleti központú könyvvásárok. A magyar könyvünnep megérmelné, hogy a magyar írók, a magyar toll ünnepe legyen. Nemzetköziségből van éppen elég…Mezei András (74) Író
Számomra akkor van a könyvnek ünnepe, amikor belső szükségletet érzek arra, hogy a könyvespolcra felnyúljak. Többnyire amikor bánatom van, örömöm van.... Pedig azt a könyvet, amit éppen leemelek, jól ismerem, jócskán összefogdostam. És mégis, ahogy kezembe veszem, ahogy lapozom, megnyugszom, valami boldogság ölel át. Méregteleníti a lelkem. Ez a könyv ünnepe.Csoóri Sándor (75) Költő
Nem kedvelem a könyvünnepet, mert a könyv az életünk része, magunkat pedig nem szoktuk ünnepelni. Talán ha nem lenne ez a vásári forgatag, ez a hacacáré, akkor szívesebben fogadnám el. De éppen most, amikor annyi könyv jelenik meg, mint még soha, és olyan kis jelentősége van, mint még soha, az ünnep ellentmondásos. Mondom ezt úgy, hogy nem akarok ünneprontó lenni.
Moldova György (71) író
A könyvünnep számomra saját és nem közösségi eseményt jelent. Nem tartozom sehová, nem kérek és nem is adok. Kiléptem a Magyar Írószövetségből is tizenvalahány éve. Tudom, érzem, hogy célkeresztben vagyok, vadásznak rám. Rám nem vonatkozik a vadászati tilalom. De nem zavar, mivel elkötelezetten baloldali író vagyok. Az írás soha nem volt kifizetődő foglalkozás.
Esterházy Péter (56) író
Szokás mondani, hogy a könyv bajban van. Valóban bajban van. Ezért minden alkalom, amikor könyvről van szó, jó… Az ünnep is, bár ez gyanús, mert a könyv sorsát a hétköznapja dönti el. Személyes kapcsolatom a könyvhéttel nagyon jó, többnyire könyvhéten jelentek meg a könyveim. Szóval jó intézménynek tartom, ami természetesen az év többi napjának gondját nem oldja meg…
Szokás mondani, hogy a könyv bajban van. Valóban bajban van. Ezért minden alkalom, amikor könyvről van szó, jó… Az ünnep is, bár ez gyanús, mert a könyv sorsát a hétköznapja dönti el. Személyes kapcsolatom a könyvhéttel nagyon jó, többnyire könyvhéten jelentek meg a könyveim. Szóval jó intézménynek tartom, ami természetesen az év többi napjának gondját nem oldja meg… Hosszú évek óta hagyomány, hogy a könyvhetet megnyitó beszédet a tűzoltózenekar koncertje előzi meg -->
