Eljárás a koponya körül

[caption id="" align="alignleft" width="270"] A fivérek kétszázmillió forint nem vagyoni kártérítésért perelnek. Az idősebb testvér, Zsolt legközelebb novemberben ülhet a rendőrök védőivel szemben.
[/caption]– Mély meggyőződésem, hogy minden kollégám a törvény szellemében járt el – mondta a bíróságon Gergényi Péter. Budapest rendőrfőkapitányát azért idézte a Fejér Megyei Bíróság, mert a Nógrádi-ügy idején Bács-Kiskun megye első számú rendőrtisztje volt. A Nógrádi testvérek azért perelték be az ügyészséget, illetve több rendőri vezetőt, mert azt állítják, édesapjuk temetése után fél évre derült ki, koponya nélkül kapták meg a tetemet. Az ügy érdekessége, hogy a négy felperes között szerepel Nógrádi Ádám, az elhunyt Nógrádi József fia is. Ádám jelenleg is letartóztatásban van, a gyilkossággal ugyanis őt vádolják. Maga a bűncselekmény még 1998 októberében történt. A vád szerint apa és fia között olyannyira megromlott a viszony, hogy Ádám soltvadkerti otthonukban tarkón lőtte az apját. A történtek és más bűncselekmények miatt tavaly áprilisban nem jogerősen húsz évre ítélték Nógrádi Ádámot. Ezt az ítéletet azonban decemberben a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette, és új eljárást írt elő.

Visszatérve a tegnapi per tárgyára, a 2001. augusztusában megtalált holttest eltemetésére decemberben adott engedélyt a rendőrség. Az ezt igazoló iratot idősebb Nógrádi József, az elhunyt édesapja vette át. A megölt férfit eltemették. Ám az csak Nógrádi Ádám fél évvel későbbi iratismertetésén derült ki, hogy a koponyát nem adták oda. A rendőrök azt mondják, szóltak az áldozat apjának, idősebb Nógrádi Józsefnek a dologról. A család viszont azt mondja, őket nem értesítették. – Ha tudtuk volna, hogy nem a teljes holttestet adják ki, nem temettük volna el – fogalmazott a bíróságon Nógrádi Zsolt, Ádám fivére. Hozzátette: óriási problémát jelentett, amikor kiderült, hogy a koponya nincs a sírban. Zsolt szerint nagyon körülményes lett volna az exhumálás, ezért a koponyát külön földelték el a sírban. A bíróságon a bíró arra volt kíváncsi a megyei rendőrség akkori bűnügyi vezetőjétől, miért nem írták rá a temetési engedélyre, hogy hiányos a holttest. Kubicsek András azt mondta, ő az iratot csak aláírta. Hozzátette: belső szabályzat szerint előírt formanyomtatványról volt szó.

A rendőrök azt állítják, hogy a szakértői iratokat megküldték az érintett ügyvédeknek, így a Nógrádi testvérek is értesülhettek volna arról, a koponyát további vizsgálatok miatt nem adják ki. Az már külön érdekesség, hogy azóta kiderült, nem végeztek vizsgálatot rajta. A tiszt úgy fogalmazott: a rendőrség érdeke, hogy minél előbb kiadja a holttestet, mivel addig az ő költségvetésüket terheli a tetem hűtése. Utána pedig az átvevőnek kell gondoskodnia róla. Arra nem tudott válaszolni, miért nem várták meg, míg a fejet is ki tudják adni. Arra hivatkozott, ilyen még nem fordult elő a pályája alatt. Amikor kiderült, hogy kiadhatják a koponyát, újabb temetési engedélyt adtak ki. Így, bár egyetlen halottról van szó, kétszer engedélyezték a temetést. Arról nem is beszélve, hogy a család azt rebesgeti, még mindig nem teljes a holttest. Állításuk szerint egy másik testrészt is vizsgálatra vittek, s ez sem került elő. A tárgyalás ősszel folytatódik.

Gergényi nem válaszolt

Nógrádi Zsolt és a per egyik jogi képviselője arra volt kíváncsi a tárgyaláson, hogy valóban jelentett-e telefonon mindennap Gergényi Péter az akkori belügyminiszternek, Pintér Sándornak a Nógrádi-ügy állásáról. A jelentéseket firtató kérdésre a bíró azt mondta, nem köteles rá válaszolni a rendőrkapitány, mert nem kapcsolódik szorosan a tárgyhoz. Gergényi Péter így is tett.