Eredménytelen küzdelem a bizonytalanokért

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egyaránt a bizonytalan szavazókra vadászik. Abból azonban, hogy a pártot választani nem tudók egyre többen vannak, sőt arányuk 50 százalék fölé emelkedett a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint, arra lehet következtetni, hogy a pártok még nem találtak megoldást megszólításukra.

Törekednek rá, erre utal Orbán Viktor kijelentése a kormány, az ellenzék és az emberek igazságáról, de hasonló ehhez Gyurcsány Ferenc érvelő, tanító, a hozzáértő imázsát sugalló magatartása a miniszterelnöki vita során. A Fidesznek ebből a szempontból nehezebb a feladata, hiszen a nagyobbik ellenzéki párt egyedül törekszik arra, hogy megszerezze a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbséget. Ez nem csupán a Fidesz politikusainak nyilatkozataiból derül ki, de a két ellenzéki párt között megromlott viszony, az együttműködés elutasítása is erre utal. Az MSZP és az SZDSZ az államfőválasztás mosolyszünete után biztosította egymást a koalíciós együttműködés folytatásáról 2006 után is, ami nagyobb taktikai mozgásteret biztosít a kormánypártoknak, szemben a Fidesz magárautaltságával.

A bizonytalanok arányának folyamatos növekedésére a pártok láthatóan politikaellenes kommunikációval reagálnak, mondván, ha a szavazók nem szeretik a politikát, akkor a politikusok csatlakoznak hozzájuk, és ők sem fogják. A Fidesz Nemzeti Konzultációjának központi üzenete az, hogy meghallgatni, nem pedig meggyőzni kell az embereket. Orbán Viktor országjárása – amellett, hogy hatékony közvetlen kapcsolatteremtési forma – arra is alkalmas, hogy a kampányban hivatkozni lehet rá, mint az ellenzéki párt javaslatait alátámasztó fórumokra. Az MDF – a bizonytalanok magatartását az acsarkodó politikától való elfordulásként értelmezve – egyszerre konfrontálódik a Fidesszel és az MSZP-vel. Eközben az MSZP és a Gyurcsány-kormány kommunikációjában keverednek a jobboldali szavazóknak is szóló üzenetek (protekcionista agrárpolitika) és a markáns baloldali állásfoglalások (luxusadó). Ugyancsak a bizonytalanok megcélzását jelenti, hogy – miközben az MSZP ma is formálja baloldaliságát – a Fidesz minden politikai irányzatot képviselne: az ellenzéki párt egyre gyakrabban üzeni azt a választóknak, hogy baloldaliak éppúgy megtalálhatják képviseletüket náluk, mint eddig a jobboldaliak. A Fidesz ezért nevezi magát újabban keresztényszocialistának, ellenfelét pedig „leliberálisozza”.

A bizonytalanok igen jelentős része ugyanakkor csak a választás előtti utolsó hetekben-napokban hozza meg döntését, így a ma többmilliónyi el nem kötelezett még okozhat meglepetést az értük versengő pártoknak.