Félsziget, teljes gőz, teljes őrület

[caption id="" align="alignleft" width="298"] A marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál idén harmadízben nyitotta meg kapuit. A szervezők körülbelül ötvenezer látogatóra számítanak.
[/caption]A városhoz tartozó üdülő mellett 1400 sátorhelyet jelöltek ki a szervezők, ebből már az első nap több mint 1300 helyet foglaltak el a táborozók, és a nagyobb „hullámot” ráadásul a hétvégére várják. Nem csoda, ha kisebbfajta káosz uralkodik a szervezőközpontban, rövid ideig még az is előfordult, hogy el kellett küldeni a jelentkezőket, mert egyszerűen elfogytak a csuklópántok. „Menjetek, igyatok meg egy sört, aztán gyertek vissza, addig megoldódik!” – ígéri becsületszóra az egyik szervező.

Pedig éppen nem nevezhető olcsónak a belépés a Félszigetre: a napijegy 190 ezer régi lejbe (1400 forintba) kerül, a helyszínen vásárolt hetijegy ára pedig eléri a 750 ezer régi lejt (5500 forint). A Civil Falu, kormányzati- és Európasátor még a Víkendtelep területén van, azaz ingyenesen látogatható, de hát a délelőtti előadások és vitafórumok nem vonzanak néhány tucat embernél többet. Arról nem beszélve, hogy délelőtt még mindenki az előző napi részegség fáradalmait piheni ki, jó esetben csupán annyi erőt vesz magán, hogy megmártózzon valamelyik víkendtelepi medence vizében.

A Dunántúlról érkezett Kiss Edit egyenesen úgy érzi, az államtitkárokkal és különböző más kormányzati tisztviselőkkel folytatott délelőtti eszmecsere nem is említhető egy napon a több ezres tömeget vonzó esti, éjszakai koncertekkel. A nagyszínpad előtt éppen kezd bemelegedni a hangulat, egyre többen rázzák magukat ütemesen a trashmetál ritmusára. „Ha az ember éjjel kettőig itt mulat, délelőtt már úgysem jó semmire” – próbálja túlordítani a nagyszínpadon zenélő bukaresti Altart a Marosvásárhelyről elszármazott hölgy, miközben nagyot kortyol a pohár jéghideg sörből.

[caption id="" align="alignright" width="320"] A testfestő sátorban késő estig egymásnak adják a „kilincset” a lányok
[/caption]Arrább a Maros színpad irányába, a párhuzamosan zajló Charlie-koncertre hömpölyög a tömeg. Mire a metálzenét néhány száz méterrel arrább felváltja a „jég dupla whiskyvel”, a medencék és a Maros illata helyett szúrós szag üti meg az ember orrát: mintha Charlie egyetlen hatalmas közvécé közepén énekelne. A szagok forrását, a tucatszám sorakozó, hordozható műanyag budikat csak alapos szemlélődés után lehet felfedezni a parton.

A testfestő sátor még ebben a késői órában is nyitva tart, de a terepíjászatra szakosodott helyszínen éppen egy jókora pénzköteget fordít ki a zsebéből a programvezető: ideje megszámolni a napi bevételt. Körös-körül sörös, kolbászos, kürtőskalácsos bódék, a leghoszszabb sor az alkalmi sörözők előtt kígyózik. Hogy kiskorúak is zavarba ejtő természetességgel rendelnek sört, sőt pálinkát, talán már fel sem tűnik senkinek, elvégre a lányok szépsége is egyenes arányban növekszik a fiúk által elfogyasztott alkohol mennyiségével. De olyan is akad, aki már megunta a sok sört: Nagy Attila Nagyváradról jött, és ásványvizet iszik. „A Kispál és a Borz volt a legprofibb” – lelkendezik, mikor megtudja, újságíró vagyok. Attila idén jött először a Félszigetre, de jövőre biztos újra itt lesz. Arra már nem vállalkozna, amire az egyik ismerőse: ő tavaly óta nem vette le kezéről a Félsziget csuklópántját, a szervezők pedig, értékelve a nem mindennapi „teljesítményt”, idén ingyenes belépővel ajándékozták meg.

A Charlie-koncert után visszafelé lódul a sokezer ember, a nagyszínpadon az Ossián frontembere jelenti be, hogy ők ide nem turistaként jöttek, hanem haza. Óriási üdvrivalgás. Ezt  csak az múlja felül, amikor bejelenti, hogy mindenkit kinevez tiszteletbeli rockerré. Ötezer ember egyszerre emeli magasba azt a kezét, amelyik éppen nincs elfoglalva a söröskorsóval vagy az aktuális partnerrel. A Vama Veche majd csak fél egykor lép színpadra, van idő újra megrohanni az alkalmi kiskocsmákat. Igazat kell adnunk Szepessy Szabolcs fesztiváligazgatónak: az erdélyi nyár már nem ugyanaz, amióta létezik a Félsziget.

Az erdélyi „Woodstock”

A Félsziget Fesztivált a budapesti Sziget Fesztivál mintájára első ízben 2003-ban szervezték meg Marosvásárhelyen. Első évben 27 ezer, második évben 34 ezer látogatója volt a rendezvénynek, idén további növekedésre számítanak. A fesztivál idei költségvetése 350 ezer euró, ebből 5 nap alatt két helyszínen 70 koncertet tartanak. A sztárvendég ebben az évben a finn Apocalyptica, amely klasszikus hangszerekkel metálzenét játszik.