Gyaloghidakat a Dunára!

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A belvárosi Duna-partokat összekötő hidat Schneller István továbbra is ellenzi, Bojár Iván András azonban változatlanul szükségesnek tartja
[/caption]Schneller István főépítész leginkább a Nemzeti Színház és a lágymányosi egyetemváros között tudna ilyet elképzelni. Mindkét parton egy modern városrészt köthetne össze a híd. A főépítész továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a belváros szívében, a Lánchíd és az Erzsébet híd között épüljön fel. Ahogy azt Bojár Iván András megtervezte 2003 decemberében. Schneller szerint annyi történelmi jelkép van a Vigadó tér és a Várkert bazár környékén, hogy oda nem szabad hidat emelni. A főépítész nem akarja kizárni egy merészen ívelő, avantgárd híd létrejöttét, de csak a Duna északi vagy déli folyásánál. A folyó ugyanis túl nagy ahhoz, hogy játszadozzanak vele – vélekedik. A soroksári Duna-ágat viszont alkalmasnak tartja Ferencváros és Csepel összekötésére. Játékos, könnyű szerkezetű, formailag megbolondított gyaloghidat is szívesen látna itt. Egy ilyet már terveznek is a Kopaszi-gát és Lágymányos között. A Hajógyári sziget és Óbuda közötti folyószakaszt szintén alkalmasnak tartja, és nem vetné el a Margitsziget és Vizafogó-öböl közötti dunai gyaloghíd ötletét sem.

Bojár Iván András továbbra is ragaszkodik elképzeléséhez, a belvárosi Duna-hídhoz. Nem ahhoz, amelynek látványtervét elkészítette, hanem bármilyenhez, amire nemzetközi pályázatot íratna ki. Bojár a legnevesebb öt hídtervezőt hívná meg. Úgy gondolja, két évvel ezelőtti ötlete óta nem merül fel olyan érv, ami az elvetését indokolná. A közlekedési igények szerinte továbbra is létjogosultságot adnak a gyaloghídnak. A Nemzeti Színház és az egyetemi városrész közötti hídról viszont azt gondolja, nincs urbanisztikai szerepe. – Kik használnák és mikor? Az egyetemisták átsétálnak majd a Művészetek Palotájába, aztán vissza? – tette fel a költői kérdést. Az óbudai gyaloghíd esetében ugyanakkor egyetért Schneller Istvánnal. Akkor, ha a kulturális funkciókban bővelkedő leendő gázgyári területet kötné össze a szigettel, ami rekreációs tevékenységekre és sportolásra sarkall.

Ha rajta múlna, alapvetően változtatna a Schneller által képviselt szemléleten. Szerinte a főépítész nem képes kézben tartani a városfejlődés folyamatait. A plázákkal vívott eredménytelen harcát e szemlélet kudarcának tartja, hisz harminc bevásárlóközpont létesült Budapesten. Bojár szakítana az elmúlt tizenöt év gyakorlatával, ami csak infrastrukturális fejlesztést engedett a fővárosnak. Kulturális és építészeti fejlődést viszont nem. – Ennek látjuk is az eredményét nap mint nap, katasztrofális – mondta a Reggelnek.

Nem kell tisztelni az elnyomás jelképét, a Citadellát

Bojár Iván András vezeti a Budapest 2010 Európa Kulturális Fővárosa Programirodáját. Kérdésünkre elmondta, a Citadella élményfürdővé alakítását továbbra is jó ötletnek tartja. Az erődítmény az osztrák elnyomás szimbóluma, ezért nem kíván történelmi tiszteletet. Nem egyedi, különleges épület, rosszemlékű, ezért Bojár szerint kizárólag funkcionálisan érdemes foglalkozni az épülettel. Ez azt jelenti, bármit kezdhetünk vele. Meggyőződése, a csodás panorámát nyújtó fürdő a világon egyedülálló vonzerőt jelenthetne Budapest számára.

Ez azt jelenti, bármit kezdhetünk vele. Meggyőződése, a csodás panorámát nyújtó fürdő a világon egyedülálló vonzerőt jelenthetne Budapest számára. A belvárosi Duna-partokat összekötő hidat Schneller István továbbra is ellenzi, Bojár Iván András azonban változatlanul szükségesnek tartja -->