Hírek

2005.07.15. 06:15

Kérdéses a Discovery repülése

A NASA mérnökei éjt nappallá téve kutatják, hogy miért mondott csütörtököt a hajtóanyagtartály két érzékelője. Szerencsés esetben holnap este indulhat útjára a Discovery. Ha akkor sem, őszre kell halasztani a küldetést.

Tornai Szabolcs

[caption id="" align="alignleft" width="148"] Indulásra készen a legénység
[/caption]A szerdai visszaszámláláskor, két órával a start előtt, két érzékelő váratlanul hibajelzést adott. A legénység már becsatolta a biztonsági öveket, és felkészült, hogy hamarosan elindul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). De a felszállást mindenképpen le kellett fújni. A kérdéses érzékelők a külső üzemanyagtartályban lévő hidrogén szintjét mutatják, egészen pontosan az üzemanyag elfogyása előtt néhány másodperccel jeleznek. E jel alapján a vezérlő számítógépek leállítják az űrsikló főhajtóműveit. Erre azért van szükség, mert a hajtóműveket tápláló turbószivattyúk nem üzemelhetnek szárazon, különben súlyosan károsodnának. Ezeket az érzékelőket ritkán alkalmazzák, mivel általában bőséges üzemanyag-tartalékkal repülnek az űrsiklók. Ám a Discovery csak fokozott biztonsággal repülhet. Ráadásul ezek az érzékelők akkor is működésbe lépnek, ha netán szivárog valahol az üzemanyag. Ez történt korábban, amikor a Chandra űrteleszkópot állították pályára Eileen Collins első parancsnoksága alatt.

A hajtóanyagtartálynak négy ilyen érzékelője van, mind a hidrogén-, mind az oxigénszint ellenőrzésére. A repülési szabályok értelmében mindegyiknek kifogástalannak kell lennie. Jelenleg a NASA szakemberei éjt nappallá téve kutatják, melyik alrendszer mondott csütörtököt. Ha feltárják a hibaforrást, a Discovery szombaton, közép-európai idő szerint 20 óra 40 perckor megkísérelheti a felszállást. A Discovery sikeres repülése jelképes ügy is, az egész amerikai nemzet ügye. A negyvennyolc éves, kétgyermekes Eileen Collins többször nyilatkozta, hogy az úttal a NASA és a legénység a kegyeletét is szeretné leróni a 2003-as tragédia áldozatai előtt. Közismert, hogy a NASA levonta a tragédia tanulságait, és azóta a szakemberei mindent megtettek, hogy a hibákat kijavítsák.

A legfontosabb a külső hajtóanyagtartály hibáinak kiküszöbölése volt, amin két évig dolgoztak. 2003. február 1-jén a külső üzemanyagtartályról levált törmelék okozta a tragédiát. Kilövéskor a tartályt borító hab darabjai a szárnyra csapódtak, és kilyukasztották a hőpajzsot. Akkora lyuk támadt rajta, mint egy közepes méretű pizza. A legénység nem kért műholdas ellenőrzést és űrsétát sem tett, hogy átfésülje a géptestet. Leszálláskor, amikor az űrsikló a légkörbe ért, a lyukon át forró gázok áramlottak be, és felolvasztották a gép belsejét. A Columbia darabokra hullott, mind a hét űrhajós szörnyethalt. De mint kiderült, ha észreveszik a hibát, akkor sem tudtak volna semmit tenni.

Hiába állítják a NASA szakemberei (és a független vizsgálóbizottság tagjai is), hogy ennél biztonságosabb űrtank elképzelhetetlen, úgy látszik, mégis kifog rajtuk. Persze az emberiség történetének alighanem legbonyolultabb járművéről van szó. Hatalmas az izgalom a Discovery első útja körül, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a teljes biztonság csak 40-50 repülés után lesz garantálható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!