Paktumot legyőző civil szféra

Magyarországon rossz híre van a paktumoknak. A politikai elveket feladó megállapodást, az érdekeltségek felosztását nevezik így. Pedig a latin szó jelentése egyszerű szerződés, amely lehet korrekt is, ha világos és egyértelmű.

Sokatmondó tény, hogy az 1990 májusában, az országgyűlési választások után az MDF és az SZDSZ között kötött megállapodást ma is paktumként emlegetik. Ebben a többséget szerzett koalíció miniszterelnöke, Antall József elfogadta, hogy az ellenzék jelölje a köztársaság elnökét, Göncz Árpádot. A szerződést, amelynek hátterét pontosan most sem ismerjük, az indokolta, hogy a parlamenti többség biztosítani akarta az ország kormányzásának stabilitását. Tekintettel arra, hogy ekkor még szovjet csapatok állomásoztak Magyarországon, az sem volt mellékes, hogy a kivonásukról folyó tárgyalásokon a pártok egységesen kívántak fellépni, s a megegyezés biztosította a miniszterelnök „hátországát”.

De már 1990 őszén sokan elégedetlenek voltak vele. Mind a jobboldal, mind a baloldal úgy érezte, hogy túl nagy árat fizetett érte, és kifejezte szándékát a paktum felülvizsgálatára. Kiderült továbbá legkésőbb az október végi taxisblokád idején, hogy az mindennek tekinthető, csak a stabilitás garanciájának nem. És ahogy a parlamenti adok-kapok elvesztette újdonságjellegét, és a politika leértékelődött a közvélemény szemében, elvitatták a pártoktól a jogot, hogy ők határozzák meg, kit emelnek „maguk fölé”. De a későbbiekben több népszavazási kezdeményezés is megbukott, amely ezt a választást a „nép kezébe” tette volna le: a pártoktól való viszolygásnál erősebb volt a félelem a kampány során elszabaduló demagógiától és populizmustól.

Sólyom László júniusban történt köztársasági elnökké választása egyetlen párt sikerének sem tekinthető, és az 1990 májusában kötött, majd 1995 és 2000 nyarán megújított „paktumpolitizálás” végét jelzi. Olyan harmadik erő jelent meg a színen civil kezdeményezés formájában, amely szigorúan meghatározott, jogállami feltételek között, de rákényszerítette akaratát a politikára. Azzal, hogy a Védegylet jelöltje, Sólyom László kapott többséget a parlamentben, vereséget szenvedett a vetélytársát átgondolatlanul támogató MSZP, de a végül rá szavazó Fidesz sem lehet teljesen elégedett. Az új köztársasági elnöknek attól kezdve, hogy beiktatják hivatalába, talán minden elődjénél nagyobb tekintélye lesz, s ahogy eddig megismertük, él is majd vele.