Rommá lett az egyiptomi tengerpart

A nagyrészt a turizmusból élő Egyiptomot sokkolta a legújabb merényletsorozat, amelynek többségében egyiptomi állampolgárok estek áldozatául. A holttestek közül lapzártánkig kilenc külföldit azonosítottak. Két brit, két olasz, egy ukrán, egy orosz, egy holland, egy cseh és egy izraeli arab vesztette életét. Mintegy harminc holttestet eddig nem azonosíttottak. Magyar állampolgár nincs az áldozatok között, és senkit sem tartanak eltűntként nyilván az üdülőhelyen tartózkodó magyarok közül. Igaz, nem minden utas foglalta utazási irodán keresztül szállását, de a Külügyminisztérium nem tud magyar eltűntről a térségben.

Szombarta virradóra legalább három bomba robbant az egyiptomi üdülőhelyen. A Naama-öbölben a Ghazala Gardens 176 szobás, négycsillagos hotelt a szerkezetek egyszerűen a levegőbe röpítették, és a szemtanúk szerint teljesen lerombolták. Egy másik bomba egy szálloda előtti parkolóban robbant. A harmadik szerkezet Sarm-es-Sejk piacán lépett működésbe, ahol rengeteg turista nézelődött. A vérfürdőt állítólag egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kapcsolódó csoport hajtotta végre, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A szervezet magát az Abdullah Azzám Brigádok, az al-Kaida szíriai és egyiptomi csoportjának nevezi. A közleményük szerint a hadművelet válasz volt azon muzulmánok életéért, akik Irakban, Afganisztánban és Csecsenföldön haltak meg. Mellettük az al-Kaida eddig ismeretlen „levantei és egyiptomi csoportja” is sajátjaként aposztrofálta az akciót.

Egyes arab sajtótermékekben, különösen az al-Dzsazira arab tévétársaság műsorában többen Izraelt vádolták meg a merénylet megszervezésével. A csavaros logika szerint abnormálisan sok izraeli tartózkodik a Sínai-félszigeten, és egy ilyen merénylet Izrael érdekeit szolgálja, mivel alátámasztja azt a hamis állítást, hogy azért is küzdeni kell a palesztin terror ellen, mert az továbbterjed az egész térségben. Jeruzsálemben megdöbbenéssel követik a fejleményeket. Az izraeli külügyminiszter telefonon felhívta egyiptomi kollégáját, és elítélte a terrormerényletet. Mint mondta, a szélsőségesek mindenütt állandóan megpróbálják támadni a mérsékelteket, ezért közösen kell harcolni a terror ellen. Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes is üzenetet küldött Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek.

Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő szerint Egyiptom azért válhat célponttá, mert az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, amely nem tolerálja a szélsőséges muzulmán mozgalmakat. Emellett – teszik hozzá nyugati elemzők – az arab világ fundamentalistái között szemet szúr, hogy Egyiptom fontos terepe a nyugati világi élvezeteknek, legfőképp a turizmusnak. Egyiptom ráadásul a körülményekhez képes jó diplomáciai viszonyt tart fenn Izraellel. Július 3-án Irakban elrabolták és a feltételezések szerint meg is gyilkolták Egyiptom frissen kinevezett iraki nagykövetét. Az al-Kaida feltételezett második embere, Ayman al-Zawahiri egyiptomi állampolgár. Őt sejtik a korábbi, 1991–97 közötti egyiptomi terrorhullám hátterében is. 1997-ben Luxornál 58 kölföldi turistának vágták el a torkát.

A magyarok maradnak az üdülőhelyen

Sarm-es-Sejkből ezrével indultak haza a turisták a merényletek után. Több nyugati utazási iroda rendkívüli charterjáratokat üzemeltet. A magyar utasok egyelőre maradnak. A Külügyminisztérium szóvivője szerint minden magyar turistával sikerült felvenni a kapcsolatot, és szerencsére senki sem sérült meg. A térségbe utaztató OTP Travel szerint eddig senki sem jelezte, hogy a merényletsorozat miatt korábban hazautazna. Arról, hogy bárki lemondhassa vagy átválthassa előre befizetett útját, a későbbiekben, csak a Külügyminisztérium hivatalos állásfoglalása után dönt az utazási iroda. A tárca várhatóan hétfőn dönt az utaztatások folytatásáról. Megvárja ugyanis az Európai Unió soros elnökének, Nagy-Britanniának az állásfoglalását.

Az al-Kaida ideológia is, nem csak szervezet

A merényletek végrehajtói közötti ideológiai kötelékhez nem fér kétség – vélik a nemzetközi szakértők. A sarm-es-sejki öngyilkos támadások két nappal követték a londoni tömegközlekedési vonalak elleni merényletek második hullámát: ez a terrorizmus határok nélkül. Meghökkentő ugyan, de „semmi olyan konkrét információ nem áll rendelkezésünkre, amely megalapozná az összekötésüket” – mondja Rohan Gunaratna Srí Lanka-i kutató, akit Oszama bin Laden szervezetének legjobb ismerőjeként tartanak számon. A sarm-es-sejkihez fogható akció hosszadalmas tervezése kizárja azt, hogy a terroristák néhány nap alatt előkészíthették volna csak azért, hogy fokozzák a londoni iszonyatot – fűzi hozzá Magnus Ranstorp, a skóciai Saint-Andrews Egyetem terrorizmuskutató központjának igazgatója. A 2004 októberében végrehajtott tábai merénylet (34 halott) az egyiptomi nyomozók szerint hét hónapnyi előkészületet vett igénybe – mondja, levonva a közvetkeztetést: „Akik tehát Sarm-es-Sejkben csaptak le, régóta készen álltak. Legfeljebb talán megsiettették a dolgokat.” „Nincs műveleti vagy logisztikai kapcsolat. Az összefüggés abból adódik, hogy az al-Kaida forradalmi ideológiává nőtte ki magát”, amelyre több csoport is hivatkozik. Alain Bauer francia kriminológus szerint „el kell felejteni a klisét a James Bond-os gonoszról, aki titkos bázisáról mozgatja a szálakat. A csapásokra vonatkozó döntéseket helyi szinten hozzák”. A szakértők szerint a Dzsihád minden mozgalma saját maga végzi a tervezőmunkát, miközben természetesen örül az egymást követő akciók kiváltotta terrorizáló hatásnak. „Egyiptomban van elégséges helyi ok arra, hogy egy helyi kisebbség az erőszak világába billenjen, nem szükséges nemzetközi hálózatokra gondolni” – vallja Jean-Luc Marret, a párizsi székhelyű Stratégiai Kutatási Alapítvány munkatársa. Ilyen kontextusban a londoni merényletek elkövetőjeként jelentkezett Abu Hafsz al-Maszri Brigádjainak fenyegetéseit, amelyeket az Egyesült Államok mellett Irakban szerepet vállaló országoknak címzett – mint amilyen Dánia, Olaszország, vagy Hollandia –, komolyan kell venni. „Erősen aggódom az olaszországi helyzet miatt, főleg az év végével közeledő választások miatt” – jegyzi meg Alain Bauer. Marret szerint a legaggasztóbb a második londoni merénylet. Miközben minden lehetséges szolgálatot mozgósítottak, négy ismeretlennek sikerült átjutnia a hálón. Ez azt jelenti, hogy már nem lehet kiszűrni ezeket a fickókat. Túl sokan vannak”.

al-Kaida két szervezete is vállalta. Újvári Miklós A magyarok maradnak az üdülőhelyen Sarm-es-Sejkből ezrével indultak haza a turisták a merényletek után. Több nyugati utazási iroda rendkívüli charterjáratokat üzemeltet.

A magyar utasok egyelőre maradnak. A Külügyminisztérium szóvivője szerint minden magyar turistával sikerült felvenni a kapcsolatot, és szerencsére senki sem sérült meg.

A térségbe utaztató OTP Travel szerint eddig senki sem jelezte, hogy a merényletsorozat miatt korábban hazautazna. Arról, hogy bárki lemondhassa vagy átválthassa előre befizetett útját, a későbbiekben, csak a Külügyminisztérium hivatalos állásfoglalása után dönt az utazási iroda.

A tárca várhatóan hétfőn dönt az utaztatások folytatásáról. Megvárja ugyanis az Európai Unió soros elnökének, Nagy-Britanniának az állásfoglalását. Az al-Kaida ideológia is, nem csak szervezet A merényletek végrehajtói közötti ideológiai kötelékhez nem fér kétség – vélik a nemzetközi szakértők. A sarm-es-sejki öngyilkos támadások két nappal követték a londoni tömegközlekedési vonalak elleni merényletek második hullámát: ez a terrorizmus határok nélkül. Meghökkentő ugyan, de „semmi olyan konkrét információ nem áll rendelkezésünkre, amely megalapozná az összekötésüket” – mondja Rohan Gunaratna Srí Lanka-i kutató, akit Oszama bin Laden szervezetének legjobb ismerőjeként tartanak számon.

A sarm-es-sejkihez fogható akció hosszadalmas tervezése kizárja azt, hogy a terroristák néhány nap alatt előkészíthették volna csak azért, hogy fokozzák a londoni iszonyatot – fűzi hozzá Magnus Ranstorp, a skóciai Saint-Andrews Egyetem terrorizmuskutató központjának igazgatója.

A 2004 októberében végrehajtott tábai merénylet (34 halott) az egyiptomi nyomozók szerint hét hónapnyi előkészületet vett igénybe – mondja, levonva a közvetkeztetést: „Akik tehát Sarm-es-Sejkben csaptak le, régóta készen álltak. Legfeljebb talán megsiettették a dolgokat.”

„Nincs műveleti vagy logisztikai kapcsolat. Az összefüggés abból adódik, hogy az al-Kaida forradalmi ideológiává nőtte ki magát”, amelyre több csoport is hivatkozik. Alain Bauer francia kriminológus szerint „el kell felejteni a klisét a James Bond-os gonoszról, aki titkos bázisáról mozgatja a szálakat. A csapásokra vonatkozó döntéseket helyi szinten hozzák”.

A szakértők szerint a Dzsihád minden mozgalma saját maga végzi a tervezőmunkát, miközben természetesen örül az egymást követő akciók kiváltotta terrorizáló hatásnak.

„Egyiptomban van elégséges helyi ok arra, hogy egy helyi kisebbség az erőszak világába billenjen, nem szükséges nemzetközi hálózatokra gondolni” – vallja Jean-Luc Marret, a párizsi székhelyű Stratégiai Kutatási Alapítvány munkatársa.

Ilyen kontextusban a londoni merényletek elkövetőjeként jelentkezett Abu Hafsz al-Maszri Brigádjainak fenyegetéseit, amelyeket az Egyesült Államok mellett Irakban szerepet vállaló országoknak címzett – mint amilyen Dánia, Olaszország, vagy Hollandia –, komolyan kell venni. „Erősen aggódom az olaszországi helyzet miatt, főleg az év végével közeledő választások miatt” – jegyzi meg Alain Bauer.

Marret szerint a legaggasztóbb a második londoni merénylet. Miközben minden lehetséges szolgálatot mozgósítottak, négy ismeretlennek sikerült átjutnia a hálón. Ez azt jelenti, hogy már nem lehet kiszűrni ezeket a fickókat. Túl sokan vannak”. -->