Újabb próbálkozás az autonómiával

A kezdeményezők szerint a törvénytervezet sem Románia területi épségét, sem a nemzeti szuverenitást nem veszélyezteti. A két politikus azonban nemigen reménykedik a törvénytervezet elfogadásában. Garda Dezső a Reggel érdeklődésére elmondta: céljuk csupán az, hogy az autonómia gondolatát ébren tartsák. „Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter egyszer azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs igény az autonómiára – mondta a képviselő. – Ez pedig nem igaz.” Garda hozzátette: az RMDSZ 2004 őszén éppen az autonómiával kampányolt, így a szövetségnek kötelessége volt lépni az ügyben. „Képviselőként be kell tartanom a választási ígéreteket” – tette hozzá.

A lépés ennek ellenére nem aratott osztatlan sikert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető tisztségviselőinek sorában. Markó Béla úgy látja, nincs itt az ideje a hasonló törvénytervezetek benyújtásának, annál is inkább, mivel ezek eleve elutasításra vannak ítélve. Székelyföld területi autonómiájáról már az előző kormányzati ciklusban is benyújtottak egy törvénytervezetet, amely végül hatalmas sajtóviták után kerülhetett csupán a Ház napirendjére, és az RMDSZ képviselőin kívül mindenki ellene szavazott. Azóta az autonómia gondolata  különböző szinteken újra és újra felbukkan. Nemrég a Magyar Polgári Szövetség biztatására döntött úgy több székelyföldi település önkormányzata, hogy népszavazást ír ki a kérdésről. Ezeket a népszavazásokat végül sehol sem tartották meg, mert az erről szóló tanácshatározatokat a kormányt képviselő megyei prefektúrák megtámadták a közigazgatási bíróságon.

Székelyföld egyes részein – különösen Háromszéken – népszerű gondolat, hogy a meglevő fejlesztési régiókat kellene átszervezni, ezek létrehozásakor ugyanis a Székelyföldet egyazon régióba sorolták Fehér, Brassó és Szeben megyével, amelyek kulturálisan és gazdasági fejlettségüket illetően is eltérnek a magyar többségű vidékektől. Szintén az autonómia volt az éppen zajló XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keddi napjának fő témája is.