Viszlát!

Balra bambulok. Hanyag eleganciával formálják hatalmas késükkel kúpszerűre a nyársra húzott birkahúst a Kossuth Lajos utca török séfjei. Nem csoda, hogy a frászt hozza rám a jobbról váratlanul érkező habos ablaklehúzó. Nagy csobajjal landol a mosószer makulátlan tisztaságú szélvédőmön. Köpni-nyelni nincs idő, a „nyóckeres” tartású, nyakban lazán előrehajló, görnyedt hátú srác pillanatok alatt mossa le az ablakot. Nincs sok választásom. Pillanatig elgondolkodom: én mit teszek azért, hogy együtt tudjunk élni? Adok egy százast. Mert bár hamar munka ritkán jó, mégis munka az a pár kéretlen mozdulat. (ánt)