Játszótér pártszékházzal

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A tér szürke, lerobbant épületeinek ellenpontja a csodálatos zöld park, amelyik egész nap gyerekektől hangos
[/caption]A néhai Rajkin mondása jutott eszembe, miközben a Köztársaság téren sétálgattam: valami van, de nem az igazi. Dús lombú fák, zöldellő fű, játszótér, gyerekzsivaj, kismamák babakocsival. Mégsem az igazi. A monumentális Erkel Színház és a szocialista párt székháza a vörös redőnyeivel agyonnyomja az egész környéket. Az utóbbi előtt egy ellenzéki képviselő tartotta soros sajtótájékoztatóját, miközben egy hajléktalan éppen akkor ágyazott meg magának az egyik fa tövében. Kartonpapír egy rongyos takaróval, és már kész is az alkalmi hálószoba. A környező házakból egykedvű arcok nézték a történteket. Sem a kamerák, sem a fedél nélküliek nem jelentenek újdonságot számukra. És az autórengeteg sem, amely magába öleli az egész teret. Kicsit beljebb, az ágyásokban narancssárga virágok sorakoznak katonás rendben. A fűben tábla figyelmeztet: kutyát a parkba hozni tilos! A felirat visszatartó ereje rendkívül csekély, fél méterre egy termetes négylábú végezte éppen a dolgát.

– Ugyan hová vigyük őket sétáltatni, ha nem ide – szólított meg Galambos József. – Nincs elég kutyafuttató, a fűnek meg nem árt egy kis trágya.

A hatalmas parkban sok a kutya. Házőrző, öleb, fajtatiszta és keverék. A játszótérre azonban már nem juthatnak be, a gyerekek birodalmát kerítés védi. – Még csak az kellene, hogy itt is kerülgessük a kutyagumit – mondta Endrei Zsanett. – A gyerekek imádnak itt játszani, a mászókák is jó állapotban vannak.

A játszóteret tíz éve újították fel. Nyolc éve őr is vigyáz rá. Háza az egyik sarokban áll. A hinták épségben maradására egy nagydarab, kopasz férfi jelenti a garanciát. – Sok a gond a hajléktalanokkal? – kérdeztem tőle, ám a választ némi morgolódás helyettesítette. A beszélgetés, úgy tűnt, nem szerepel a munkaköri leírásában. Rend a lelke mindennek.

A park körüli házak vegyes képet mutatnak. A századforduló keveredik a hetvenes évekkel. Paloták és tízemeletes borzadályok. Az egyik legszebb épületben a Fővárosi Gázművek Rt. székel. A Dologház utca sarkán található Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság téglaépülete szintén figyelemre méltó. Az Erkel Színház már megosztja a véleményeket. Van, aki megtartaná, van, aki lerombolná. Egy biztos, az egykori népopera megérett a felújításra. Néhány hónapja egy előpályázatot is kiírtak rendbetételére. Felmérték, lenne-e jelentkező a milliárdos beruházásra. Három is akadt, akik közül az egyik felhőkarcolót húzna a helyére, a másik a felét bontaná le, míg a harmadik kizárólag csak a belsejét dobná ki. A kulturális tárca a tényleges pályázat lebonyolítását eredetileg erre az évre ígérte.

A Köztársaság téri pártházuktól egy időben a szocialisták is szabadulni akartak. Két évvel ezelőtt Hiller István pártelnök azt kívánta:  a következő országgyűlési kampányukat már ne innen kelljen levezényelni. Az épület túl nagy és korszerűtlen feladatainak ellátására. A negyvenes években itt székelt a nemzetiszocialista eszméket valló Volksbund, 1945-től itt kezdte működését a Magyar Kommunista Párt.