Katonai csapás Irán ellen?

Szaúd-Arábia azt javasolta a világ nagyhatalmainak, hogy a Közel-Keletet nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetté. A szaúdi külügyminiszter erről Londonban beszélt, ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai és Németország képviselői hétfőn egyeztetnek az iráni atomprogram felújításának lehetséges diplomáciai következményeiről. Szaúd el-Fejszál szerint az atomfegyverek nem adnak biztonságot, hanem éppen ellenkezőleg, fenyegetést jelentenek a térségben. Az értekezleten az érintett országok megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának az iráni nukleáris programmal foglalkozó bécsi ülésére. Ezzel kapcsolatban Mohammed el-Baradei, a NAÜ vezetője kijelentette, elképzelhetőnek tartja a makacskodó ország elleni katonai fellépést. „A diplomácia eszköztárában helye van a kényszernek és az erőszaknak is” – jelentette ki el-Baradei Washingtonban. Az iráni makacskodásra a brit miniszterelnök, a német külügyminiszter és az amerikai elnöki szóvivő is kijelentette, hogy ha Irán nem engedelmeskedik a nemzetközi közösségnek, akkor semmilyen eszközt, még a háborút sem lehet kizárni ellene.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonban meg van kötve a keze, mint a BT állandó tagállamai Oroszország és Kína is rendelkezik vétójoggal. Álláspontjuk pedig enyhén szólva is kérdéses. Oroszország például több milliárd dollár értékben ad el fegyvereket – legutóbb éppen légvédelmi rendszereket – Iránnak. A közép-keleti ország vezetése pedig hajlandó akár az egész világgal is szembeszállni – legalábbis szóban – és van egy komoly fegyver a kezükben, a Föld olajkincsének jelentős része.
„Iránnak joga van a nukleáris technológia kifejlesztéséhez, és e jogának érvényesítésétől az sem tántoríthatja el, ha ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszik” – jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a hétvégén. A radikális kijelentéseiről hamar elhíresült politikus azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben Irán teljesen kivonja magát a NAÜ ellenőrzése alól.

Az iráni gazdasági miniszter pedig kijátszotta az olajadut. „Az árak az egekbe szöknek, ha az ENSZ szankciókat vezet be Irán ellen atomprogramja miatt” – jelentette ki a politikus az iráni állami rádióban. „Bármely olyan nyugati szankció, amely megzavarná Irán politikai és gazdasági helyzetét, olyan olajárakat vonna maga után, amilyeneket a Nyugat elképzelni sem tud.”

Irán volt a téma Moszkvában is

Új korszak kezdődött a német–orosz kapcsolatokban – legalábbis így értékelte az orosz sajtó Angela Merkel német kancellár asszony látogatását Moszkvában. A látogatás során természetesen a legújabb külpolitikai krízis, az iráni atomvita állt a megbeszélések egyik középpontjában. „Teherán átlépte a vörös vonalat” – jelentette ki a kancellár asszony, teljes mellszélességgel kiállva George Bush amerikai elnök politikája mellett. Ezzel azonban nehéz helyzetbe hozta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Oroszország érthetően nem rajongana az esetleges Irán elleni szankciókért, mivel azok az Egyesült Államok helyzetét erősítenék a Közel-Keleten. Ugyanakkor lehetővé tennék Moszkvának, hogy jelentősen feljebb tornássza az olajárakat.