Maradunk a téglaháznál

Az a biztos, ami téglából épül. A magyar házépítők többsége még ezt tartja szem előtt, holott a megfelelő technológiával és szabványos, jó minőségű anyagokkal gyártott könnyűszerkezetes épületek semmiben sem maradnak le a hagyományos ingatlanok mögött. Sőt, mellettük szól az, hogy pár hónap alatt elkészülnek. Emellett tervezhetőek a költségek, s variálhatóak az elemek. Az egyik legfőbb előnye a könnyűszerkezetes házaknak, hogy sokkal jobb a hőszigetelésük. Így tilajdonosaik harminc százalékot spórolhatnak meg a fűtési költségekből.

A magyarok többsége mégis idegenkedik az új technológiától. Ennek legfőbb oka állítólag az, hogy a piacon sok a kókler kivitelező. Jelenleg a cukrásztól a volt rendőrkapitányig bárki építhet könnyűszerkezetes házat, senki nincs, aki ellenőrizné a munkájuk minőségét – állítja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő szakmai tagozatának elnökhelyettese. Mint mondta, a jogszabály ugyan előírja, hogy minden beépített terméknek szabványosnak kell lennie, vagy rendelkeznie kell az Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME), ám a valóságban nincs, aki ezt komolyan ellenőrizné.

„Az önkormányzatok a felelős műszaki vezetők szakmai véleményét kérik a használatba vételi engedély megadásához, a szakértők között pedig sokan jó pénzért bármit aláírnak – magyarázza. – Az országos építésfelügyelet 19 emberrel működik, ők tavaly a kivitelezések 2,3 százalékát ellenőrizték. Beszédes az a szám is, miszerint a jelenlegi háromszáz építőipari vállalkozás hetven százaléka bármiféle tanúsítvány nélkül dolgozik”.

A „gyorsházak” világszerte népszerűek. Az éghajlatban és területben hozzánk hasonló Ausztriában a családi házak több mint egyharmada könnyűszerkezetes. Nálunk ez az arány alig éri el a tíz százalékot. Pedig van választék jó minőségű fa-, illetve fémszerkezetű technológiákból. A bizalomvesztésen kívül van egy másik visszatartó tényező is: az pedig az ár. Nagy tévedés ugyanis, hogy a könnyűszerkezetes ház olcsóbb, mint a téglaépítésű. Egy ÉME engedéllyel vagy Magyar Készház (MAKÉSZ) tanúsítvánnyal forgalmazott épület négyzetmétere kulcsrakész állapotban 190 ezer és 210 ezer forint között mozog – míg ugyanez az ár egy legálisan, számlával felhúzott téglaépület esetében 160-180 ezer forint.

Magyarországon leginkább a helyszínen szerelt faszerkezetes épületek kedveltek, amelyek optimális esetben ugyanolyan masszívak, mint a „hagyományos” épületek. „A megfelelően kezelt fa nem különösebben tűzveszélyes.  Ha 18 milliméteres, üvegszál erősítésű tűzgátló gipszkartonnal van burkolva, jobban ellenáll a lángoknak, mint a tégla. Az ilyen borítást akár kalapáccsal is üthetik, az sem látszik meg rajta” – mondta Kárpáti József.

A magyar lakásvásárlók többsége a számos előny ellenére idegenkedik a könnyűszerkezetes házaktól. Kifejezetten hátrány, ha kiderül, hogy a kiszemelt lakás ilyen technológiával épült házban van – állítja Beák Attila, a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja. A miértre szerinte nincs racionális válasz, a vevők egyszerűen viszolyognak a hagyományostól eltérő technológiától. A bankok is hátráltatják a könnyűszerkezetes házak elterjedését. „Hallottam már olyanról, hogy a pénzintézet nem fogadta el hitelfedezeti értéknek. Emiatt aztán nem is forog sok ilyen ház a piacon” – tette hozzá.