Csökkentenék a munkahelyi nyomást

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz
[/caption]A túlóra, a túlmunka, a szakmai bizonytalanság, az időnyomás, a döntéskényszer, a megbecsülés hiánya ugyanúgy komoly pszichés megterhelést jelent a munkahelyeken, mint a zaj, a klíma, a légszennyezés. Többek között a stressz ezen kiváltó okainak csökkentéséről rendelkezik majd itthon is a megállapodás. A hazai szakanyagot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala készítette elő, ám még hátravan, hogy az OÉT másik két oldala, a kormány és a munkaadói szervezetek is elfogadják azt.
 Cél, hogy a munkavállalónak rossz közérzetet, betegséget, a foglalkoztatónak a táppénz vagy a beteg dolgozó pótlása miatt többletköltséget okozó stressz csökkenjen. A törekvés nem véletlen. Az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő üzleti károk mértéke becslések szerint meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát.
 
A keret-megállapodás alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, a vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni.
Spanyolországban, Belgiumban például az országos ágazatközi kollektív egyezmény részét képezi a stressz-megállapodás. Bulgáriában és Szlovéniában pedig az országos érdekegyeztető tanács napirendjére tűzték, ahogy hamarosan nálunk is az OÉT tárgyalja az ügyet.

Itthon vita várható majd az úgynevezett stressztörvénnyel kapcsolatban, mivel az unió nem rendelkezik arról, hogy a keret-megállapodás jogilag kötelező (például jogszabály, kollektív szerződés) vagy nem kötelező (ajánlás, iránymutatás, magatartási vagy etikai kódex) módon legyen szabályozva. Míg a szakszervezetek egyértelműen a jól kontrollálható jogszabályba foglalás mellett állnak, addig Komoróczki István, az ÁFEOSZ titkára lapunknak jelezte: a munkaadói oldal képviselőjeként a jogilag nem kötelező megoldást támogatják. A szakember hozzátette: a stressz csökkentése azért is nagy kihívás a munkahelyeken, mert nehéz gátat szabni a fokozódó pszichés nyomásnak. A szakszervezetek viszont épp azért adnának törvényi kereteket a stresszcsökkentésről szóló szakanyagnak, mert akkor a jogsértő munkaadók felelősségre vonhatók, szankcionálhatók lennének.

– túlszabályozottság

– az önállóság hiánya

– váltott műszak

– túlóra, túlmunka

– időnyomás

– döntéskényszer

Munkakörnyezettel kapcsolatosak:

– zaj, klíma, világítás

– légszennyezés, rezgésártalmak

– ergonómiai tényezők

– a személyes tér hiánya

Szervezeti szereppel kapcsolatosak:

– a pontos munkakör hiánya

– nem illeszkedő feladatkör

– az előrelépés hiánya

– a megbecsülés, dicséret hiánya

– a munkahely légköre

– bizonytalan állás, rossz fizetés

– túlszabályozottság

– az önállóság hiánya

– váltott műszak

– túlóra, túlmunka

– időnyomás

– döntéskényszer

Munkakörnyezettel kapcsolatosak:

– zaj, klíma, világítás

– légszennyezés, rezgésártalmak

– ergonómiai tényezők

– a személyes tér hiánya

Szervezeti szereppel kapcsolatosak:

– a pontos munkakör hiánya

– nem illeszkedő feladatkör

– az előrelépés hiánya

– a megbecsülés, dicséret hiánya

– a munkahely légköre

– bizonytalan állás, rossz fizetés Az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz Az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz -->