Megkezdődött az őszi idény

[caption id="" align="alignright" width="190"] Sólyom László az egyetlen kiútnak az egyetértést látja – fotó: Darnay Katalin
[/caption]Alapvetően megrendült a bizalom a politikában: az egyetlen lehetséges kiút, ha a pártok megegyeznek az alapvető kérdésekben, és az alkotmányos alapokat is sikerül megerősíteni. Enélkül ugyanis a reformokat sem lehet végrehajtani – ez Sólyom László véleménye a napi politikai helyzetről. Az államfő az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén szólalt fel: noha a kormányoldal az elmúlt hetek eseményei kapcsán többször sürgette az elnöki állásfoglalást, minden bizonnyal nem azt kapta, amire optimista pillanataiban számított.

Sólyom ugyanis nem erősítette meg a kormányzati retorikát: mint afelől beszédében kétséget sem hagyott, nem a pártok igényeit igyekezett kiszolgálni. Mondanivalójának lényege: az államfő a nemzet egységét prezentáló állásfoglalására akkor van a legnagyobb szükség, mikor éppen a megosztottság jelenti a legnagyobb problémát. Márpedig most ez a helyzet – véli az államfő. Sólyom – noha hangsúlyozta, hogy a holtpontról elmozdulni csak az alapkérdések tisztázásával, és az ezekért való összefogással lehet – nem tűnt optimistának: „nem a mai nap az őszi politikai szezon kezdete, és a folytatás sem látszik nyugodtnak” – mondta.

Az államfő – részben a Magyar Gárda megalakulását követő kormányzati reakciókra, és az ezzel kapcsolatos vitákra utalva – közölte: az antifasiszta kormány ellen tüntetők nem a kormány antifasizmusát kifogásolják, és nem is fasiszták. Azzal, hogy a kormányoldal összemossa a tüntetőket a szélsőségekkel, éppen a tüntetések valódi mondanivalóját veszi el – jelentette ki.

Közölte ugyanakkor: aki ellenzékiségét akarja kifejezni vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót, az a vészkorszak halottai és túlélői iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül. Az elnök kijelentette: Magyarországon nincs fasisztaveszély, hanem a több európai országban régóta működő radikális jobboldal jelent meg idehaza is. Noha a szélsőségesek több európai országban jóval súlyosabb bűnöket követnek el, mint hazánkban, ezekben az államokban mégsem kérdőjelezi meg senki a jogállam biztonságát, mert az alkotmányos alapok szilárdak – mondta. Az alkotmányosság próbája – jelentette ki – éppen a szélsőséges megnyilvánulások elleni fellépés módja lehet.

És hogy mennyire hullottak termő talajra az államfő összefogást sürgető szavai? A beszédet követő tapsot hallva kevéssé. Az ellenzék megtapsolta az elnöki szavakat, a koalíció ugyanakkor nem: az MSZP és az SZDSZ politikusai éppen az államfőt bíráló Lendvai Ildikó mondatait fogadták tetszéssel. A szocialisták frakcióvezetője azt fejtegette: csalódott Sólyom László mondandójában, mivel a náciveszély kapcsán egyértelműen állást kell foglalni. Mindenkinek szót kell emelnie, aki hallathatja a hangját – mondta – a szélsőségesek ugyanis egyre hangosabbak. „Miattatok” – reagált valaki ez utóbbira az ellenzéki sorokból. Senki sem nevetett. A Fidesz-KDNP frakciószövetség nevében felszólaló Orbán Viktor mindössze annyit mondott: az államfő demokráciáért folytatott harcában számíthat képviselőikre.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A Fidesz és a KDNP továbbra is kivonul a kormányfő felszólalásainál – fotó: Darnay Katalin
[/caption]A kormányfő, a már-már megszokott szűk körben – a Fidesz és a KDNP képviselőinek kivonulása, valamint Sólyom László köztársasági elnök korábbi távozta után – előadott bevezetőjében a „reformrealista” szlogennel állt elő, és sarkallt mindenkit párbeszédre. „Reform vagy bukás” – adta meg a jelszót a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a jövő évi teendőket 48 pontban foglalta össze húsz percesre ígért, ám végül egyórás napirend előtti felszólalásában. „Azt szeretném, ha nem engednénk a negyvennyolcból” – hangzott a vágy. A kormány súlyponti feladataként négy területet nevezett meg: a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést; az iskolarendszer megújítását; az egészségügy átalakítását; valamint a hétköznapi biztonság, az "új rend" megteremtésének programját.

A reformok fontosságát a Nicolas Sarkozy által hivatalba lépése után kezdeményezett franciaországi vizitdíjemeléssel, német, olasz, spanyol és angol reformokkal támasztotta alá a miniszterelnök. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője elismerte Merkel, Brown vagy Zapatero reformjait, ám kiemelte, a kormányfő olyan politikusokról beszél, akik ezekkel a programokkal mérettettek meg választóik előtt, s nyíltan képviselik azt.

A nagy tervek mögött az ellenzéki párt csak a 0,1 százalékos gazdasági növekedést, a 417 ezer munkanélkülit, és az óránként 170 millió forintos államadósság-emelkedést látja. Navracsics Tibor „egyórás önszuggesszió”-nak titulálta a beszédet, szerinte a jelen inkább bukás, mint reform.

A kormányfő nemcsak további autópálya-fejlesztést, hanem „kilométerek ezreinek” felújítását, illetve vasútfejlesztési programokat ígért. Az oktatás problémái kapcsán kiemelte, a jelenlegi oktatási rendszer csak szélesíti a társadalmi különbségeket, ezért kiemelt feladatnak tartja a kollégiumi hálózat fejlesztését, valamint a tervezett – 35 ezer diákot érintő – tehetséggondozási programot.

Szigorítana a kormány az élelmiszer-biztonságon, a fogyasztóvédelmen, súlyosan büntetve a 18 éven aluliaknak alkoholt és dohányterméket árusítókat. A szürke- és fekete gazdaság kifehérítésétől 100 milliárdos bevételt vár. A kormányfő érzékeny pontnak tartja a nyugdíjreform és a Magyar Posta ügyét. Előbbi kapcsán a halaszthatatlanságról, az utóbbi ügyben a versenyképesség megteremtéséről beszélt. A mezőgazdaság jövőjét a kertészet és az állattenyésztés kiemelt támogatásában látja.

A kormányfő nemcsak további autópálya-fejlesztést, hanem „kilométerek ezreinek” felújítását, illetve vasútfejlesztési programokat ígért. Az oktatás problémái kapcsán kiemelte, a jelenlegi oktatási rendszer csak szélesíti a társadalmi különbségeket, ezért kiemelt feladatnak tartja a kollégiumi hálózat fejlesztését, valamint a tervezett – 35 ezer diákot érintő – tehetséggondozási programot.

Szigorítana a kormány az élelmiszer-biztonságon, a fogyasztóvédelmen, súlyosan büntetve a 18 éven aluliaknak alkoholt és dohányterméket árusítókat. A szürke- és fekete gazdaság kifehérítésétől 100 milliárdos bevételt vár. A kormányfő érzékeny pontnak tartja a nyugdíjreform és a Magyar Posta ügyét. Előbbi kapcsán a halaszthatatlanságról, az utóbbi ügyben a versenyképesség megteremtéséről beszélt. A mezőgazdaság jövőjét a kertészet és az állattenyésztés kiemelt támogatásában látja. A Fidesz és a KDNP továbbra is kivonul a kormányfő felszólalásainál – fotó: Darnay Katalin Sólyom László az egyetlen kiútnak az egyetértést látja – fotó: Darnay Katalin -->