Három hónapja kezelik a válságot

Bajnai Gordon április 14-én tette le a miniszterelnöki esküt, kormánya programját néhány nappal később hirdette meg. A tervezett intézkedések között számos olyan szerepelt, amelyet korábbról már ismerni, illetve sejteni lehetett. Annak ellenére, hogy a Bajnai-kormány intézkedéseiről köztudott volt, hogy a társadalom jelentős részét érzékenyen fogja érinteni, mégsem alakult ki országos tiltakozás, több ágazatra kiterjedő, hosszabb időtartamú sztrájk a kabinet politikája ellen.

Persze Bajnai miniszterelnökké választásának napján jóformán egész nap tüntettek a Kossuth téren, pár nap múlva pedig szakszervezeti demonstráció zajlott ugyanott, a kormányintézkedések elleni folyamatos tiltakozások elmaradtak.

A tavaszi ülésszak alatt a kormány a parlamentben szinte valamennyi lépéséhez megkapta a támogatást, és az sem okozott problémát, hogy ebben az SZDSZ frakciója már akkor sem volt egységes. Egyes törvények azért nem egészen úgy alakultak, ahogy azokat a kabinet eredetileg tervezte: nagyobb változás történt a vagyonadóról szóló javaslatban, kisebb módosulások a cafeteria jövő évi rendszerében, másutt pedig előfordult, hogy egy-egy módosító javaslat megszavazása vagy elvetése ellenkezett a kormány szándékaival. Mindezek azonban a Bajnai Gordon vezette kabinet alapvető céljainak végső soron nem mondtak ellent.

A lapunk által megszólaltatott elemzők szerint a rövid távú válságkezelésben a Bajnai-kormány sikeres ugyan, de azt nem lehet tudni, hogy erre a válságkezelési módszerre milyen mértékben tud építeni a következő kabinet. Juhász Attila politológus, a Political Capital igazgatóhelyettese úgy látja, a Bajnai-kormány pozitívumai közé lehet sorolni, hogy közép és hosszú távon nem ártott a magyar gazdaságnak.

A szakember szerint ez nem volt jellemző például a Gyurcsány-kormányra, mert az előző kabinet olyan intézkedései, mint például a vállalati különadó és a járulékalap emelése, korántsem használt a gazdaságnak. Juhász Attila úgy látja, a Bajnai-kormánynak a befektetői bizalom visszaszerzése érdekében fontos üzeneteket is meg kellett fogalmaznia, mert ezekből látszódott, hogy a kabinet hosszú távú intézkedésekben gondolkodik. Ide sorolta a szakember a gyes időtartamának rövidítését.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kiemelte: a Bajnai-kormány politikájának értékelésekor egyrészt látni kell, hogy hazánknak egészen más volt a mozgástere, mint például egy nyugat-európai országé, másrészt áprilisban, a kormány megalakulásakor már optimistább volt a nemzetközi piac. "Ez meg is látszott a forint és az állampapírok erősödésében, így a kormány el tudta hitetni, hogy Magyarország adósságállománya finanszírozható" - húzta alá a szakember.

A közgazdász értékelése szerint a kabinet válságkezelésre tett intézkedéseinek nem volt alternatívája, mert az ország kényszerhelyzetben volt. A bankok nem bocsátottak ki devizahiteleket, ezenkívül muszáj volt "visszavágni" az állami szektor kiadásait. Bebesy Dániel hangsúlyozta, a kormány egyik célja, a kiadások lefaragása egyelőre működőképes. A szakember hozzátette azt is, ezen a téren a következő kabinetnek sem lesz nagy a mozgástere.

Abban semmi meglepő nincs, hogy a Bajnai-kormány válságkezelését alapból elhibázottnak látja a Fidesz. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője lapunknak adott korábbi interjújában úgy nyilatkozott, mivel exportpiacaink is recesszióban vannak, sokkal inkább a belső fogyasztás felpörgetésére kellene helyezni a hangsúlyt. A Fidesszel frakciószövetségben lévő KDNP szerint a rossz kormányzás árát az emberekkel akarják megfizettetni. Az MDF a Bajnai-kormány tevékenységét tűzoltásnak nevezte.

Az elmarasztaló ellenzéki vélemények mellett a szakemberek a térség országaival összehasonlítva jónak mondják az elmúlt három hónap válságkezelésének alakulását. Juhász Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy külföldi elemzők szerint a szigorú költségvetési politika jobb pozíciót eredményezhet Magyarországnak a válság utáni időszakra. Ez különösen abban az esetben alakulhat így, ha például Szlovákiában és a balti államokban erőteljes lesz a visszaesés.

Ugyanakkor a szakember szerint kérdéses, hogy a Bajnai-kormány válságkezelő intézkedései után a következő kabinet visszatér-e a "húzd meg, ereszd meg politikájához". Bebesy Dániel úgy véli, Magyarország korábbi fiskális teljesítménye gyenge volt, ez azonban az utóbbi három hónapban jobban alakult. Hazánk számára azzal is kedvezőbb a jelenlegi helyzet - fűzte hozzá az elemző -, hogy az Európai Unió országaihoz viszonyítva alacsony lesz a deficit.