Másság és milyenség: roma-magyar fórum

- A Magyar Gárda felvonulásai nem gyógyítják a vidék társadalmi feszültségeit. A masírozás után ott maradnak helyben a problémák – fejtette ki Soltész Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese a gyöngyösi Kolping Házban megrendezett roma-magyar fórumon. Hozzátette: inkább belülről, egymás közt kellene feloldani az etnikai feszültséget cigányok és magyarok között.

– Ha valaki elé nem támasztanak követelményrendszert, előbb-utóbb azt hiheti majd, minden jár neki - fejtegette a politikus a szociális rendszer átalakításának igényéről szólva, megjegyezve: ez rombolja a társadalmat.

A frakcióvezető-helyettes bírálta az MSZP romapolitikáját is, szerinte csak szavakban, választások előtt hangzik el, hogy fontosak a cigányok, majd valójában nem történik semmi.

- Ha átnézzük a mostani családtámogatásokat, az iskolarendszert, a munkához jutás esélyeit, van mit összehasonlítanunk a polgári kormány négy évével. A nemzeten belül vannak gondok, amit őszintén ki kell tudni beszélni. Másképp becsapjuk egymást - ecsetelte Soltész Miklós. Szerinte az oktatással „átverik” a cigányokat, ugyanis hiába vannak már köztük értelmiségiek, „a tömegek nem így állnak.” A kormány pedig az „oszd meg és uralkodj”-elvet alkalmazza, pedig a többségi társadalom általában véve nem gyűlöli a romákat, s a romák sem állnak szemben annyira a többséggel, mint amennyire azt láttatják - vélekedett a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a cigányságon belül is óriási feszültségek vannak.

A rendezvényt szervező Együtt Gyöngyösért Roma-Magyar Egyesület elnöke, Lakatos Zsolt azt mondta: Magyarország jelenleg azért gyenge, mert a politika azzá tette, s nem érdeke, hogy erős legyen. - Ez a politika nem a hatalmi viszonyokban ölt testet, hanem az észjárásban: az uralkodó eszmei irányzat manapság a cinizmus. Ebben kell változás - vázolta fel az elnök. - Be kell vonni a roma értelmiséget az ország vérkeringésébe, mert még nem ért el az ország oda, hogy bármelyik párt gyakorlati szinten is elkezdje a cigányok bevonását. Azonban a romáknak is önkritikusnak kell lenniük saját magukkal szemben, mert „alulképzett, önös érdekeiket képviselő testvéreink” képviselnek minket a cigányügyi politikában - mondta Lakatos Zsolt.

Rostás-Farkas György Kossuth-díjas író a cigányság történetéről beszélt:
- Nekünk soha nem voltak papjaink, tanáraink, nekünk sorsunk volt. Olyan országban szeretnék élni, ahol nemcsak a madarak védettek, hanem a kisebbségek is. Legyen hát kisebbségi hivatal, cigány államtitkár, s - ki sem merem mondani - cigány miniszter - vetette fel az író.

Mint ismeretes, ő kapta feladatul a rendszerváltás után a kisebbségi önkormányzati rendszer kidolgozását. Zárásul Gyurkovics Tibort, nemrég elhunyt író-barátját idézte, aki azt mondta: nincs másság, csak milyenség.

Kamarás István cigány származású történész-politológus a mindennapos kisebbségi lét viszonyait elemezte:
- Integrálódni kell, mondják, de párbeszéd híján nem derül ki, mi is az. 1961-ben kimondták: a cigányság nem nemzetalkotó tényező. Majd azt gondolták: ha a szociális problémákat eltüntetik, eltűnik a cigányság is. Ha tudunk pozitív példát mutatni, akkor a lehetőség a kezünkben van. Csendesen, szerényen, de ugyanakkor markánsan zörgetünk, kérve: engedjenek be - mondta a kutató, s Churchill mondására utalva kijelentette: „a vért, a könnyet, a verítéket nem lehet kispórolni”, a cigányságnak is tennie kell az előrelépésért.