Mennyit ér egy nő, hogyha tényleg nő?

Esélyegyenlőségi tervek, akcióprogramok, állásfoglalások, ezernyi tanulmány született az elmúlt évtizedekben a nők egyenjogúságáért. Ma, 2012. március 8-án, a nőnapon elmondhatjuk: száz év kevés volt ahhoz, hogy elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban.

Fodor Pálné, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Heves Megyei Kirendeltségének vezetője azt mondja: régiónkban egyre magasabb az aktív korú munkanélküli nők aránya, folyamatosan nő a gyermeküket egyedül nevelők száma, egyre többen vannak azok, akik alacsonyan képzettek, képtelenek állást találni, s nem tudják a válsághelyzetet kezelni. Egyértelmű a nők hátrányos megkülönböztetése: a vezető pozíciók többségét férfiak foglalják el, a nők kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért.

Számos, a témával behatóbban foglalkozó politikus, tudós állítja: a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek csökkentése rendkívül nehéz feladat. Az ehhez kapcsolódó stratégiát csak 2010 januárjában, az európai uniós célkitűzések vállalása után fogadta el a magyar parlament.

Több jelentésben, publikációban kimutatott  tény, hogy a női vezetők előnyös tulajdonságai válsághelyzetben sokkal jobban használhatók: a férfiaknál jobban törekednek a win-win helyzetek megteremtésére, a kiegyensúlyozottságot, a nyugalmat képviselik. Ám a politikai döntéshozatal valamennyi szintjén és a gazdasági vezetők körében is alacsony a nők aránya.

Bővebben a Heves Megyei Hírlap csütörtöki (03.08.) számában