Közélet

2013.02.13. 07:45

Magukra maradtak: kényszerházasság előtt a falu

Az egri közgyűlés egyértelmű többséggel elzárkózott attól, hogy közös önkormányzati hivatalt hozzanak létre Szarvaskővel. A falu – egyelőre – magára maradt.

Pócsik Attila


Az egri közgyűlés legutóbbi ülésén elutasította a szarvaskői képviselő-testület közös hivatal létrehozására irányuló kérését. A falu közigazgatási szempontból korábban Egerhez tartozott, majd a helyiek döntése alapján önálló önkormányzattá vált, ám a hivatali feladatokat változatlanul Eger látta el, tíz éve körjegyzőségben működtek.

Ismert: a kistelepülések önkormányzataira 2013. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak, 2000 fő alatt nem működtethetnek önálló hivatalt.
Az egri döntés oka az indoklás szerint az volt, hogy a közös hivatalnak a város számára több, igen kedvezőtlen hozadéka lenne: megváltozna a polgármesteri hivatal neve, s ennek nyomán szerződéseket kellene átdolgozni, és papírmunka tömege zúdulna a megyeszékhelyre.

– Eger eddig igen széleskörű szolgáltatást nyújtott Szarvaskőnek, ilyen volt a jogi segítség, a költségvetés készítése, vagy éppen az adóhatósági eljárás – fogalmazott Habis László polgármester közgyűlés előtt.

– A kormányzat célja a január 1-jével életbe lépett változtatásokkal nem az, hogy egy-egy nagyváros szolgálja ki a szomszédos kistelepüléseket, hanem hogy a falvak egymás között, együttműködésekkel lássák el a hivatali szolgáltatási feladatokat.

Másként látja ezt Szarvaskő első embere, Barta Győző, aki így fogalmazott: számukra teljesen egyértelmű volt, hogy Egerrel képzelik el a jövőt.
– Szarvaskőnek Egeren kívül érdemi kapcsolata semmilyen más településsel nincs – mondta.
– Az itt élő emberek, távoli és közeli múltban is mindig Egerhez kapcsolódtak, 18 évig közigazgatásilag is egy volt a két települése. A munkahelyek, iskolák, a közösségi élet számos színtere, az egri lakosok szarvaskői tulajdonai, illetve szarvaskőiek egri ingatlanjai olyan összefonódást eredményeztek, hogy más megoldás a mi számunkra meg sem fogalmazódott.
[caption id="" align="alignleft" width="360"] Barta Győző polgármester a szarvaskői hivatalban. Számukra teljesen egyértelmű volt, hogy a megyeszékhellyel együtt képzelik el a jövőt. Fotó: Lénárt Márton
[/caption]
Az elutasítás két alappillére a faluvezető szerint „sántít”, mert a hivatali ügymenet átadása egy másik hivatalnak – így az aktuális adóügyek az irattár, könyvelés –  megítélése szerint nagyobb feladatot fog róni a városi apparátusra, mint a közös hivatal létrehozásával járó adminisztratív terhek.

– Még nagyobb érv a közös hivatal mellett az, hogy a szarvaskőben tulajdonnal illetve bérleménnyel rendelkező mintegy 100 egri család eddig nagyon egyszerűen, könnyen tudta intézni ügyeit, ez most számukra is megnehezül – emelte ki.

Jelen pillanatban az egri határozat a megyei kormánymegbízott előtt van, ő dönt arról, hogy jóváhagyja azt, vagy kötelezi Egert, hogy akarata ellenére mégis hozzon létre közös hivatalt Szarvaskővel.

Amennyiben Horváth László helybenhagyja a megyeszékhelyi döntést, Szarvaskőnek március 1-jéig meg kell egyeznie valamely szomszédos településsel.
Három lehetséges variáció van: Szarvaskő Felsőtárkány-Noszvaj, Egerbakta-Bátor-Hevesaranyos vagy Egercsehi-Szúcs-Egerbocs közös hivatalához csatlakozhat. Barta Győző szerint az első lehetőség tűnik a legésszerűbbnek.

– Természetesen csak a kormánymegbízott állásfoglalása után tárgyalhatunk. Ha azonban március 1-jéig nem tudunk megegyezni egyik szomszédos önkormányzattal sem, akkor a kormánymegbízott jogkörénél fogva kijelöli azt a közös hivatalt, amelyik befogad bennünket.

Február közepéig várhatóan elfogadjuk a költségvetést, a közös hivatal működtetéséhez szükséges anyagi forrás rendelkezésre áll. Hiszem, hogy jó szándékkal, közös akarattal megoldható az ügy, azonban bárkivel is egyezzünk meg, az biztosan kényszerkapcsolat lesz. A legfontosabb azonban az, hogy nem szeretnénk, hogy a helyi lakosok – bármilyen döntés születik is – érezhető hátrányt szenvedjenek.

Körjegyzőség, mint vásárolt szolgáltatás

Szarvaskő polgármestere úgy fogalmazott: eddig sem egyenrangú partnerként tekintettek Egerre, hiszen a két település mérete, súlya is teljesen más.

– A körjegyzőséget eddig is kvázi vásárolt szolgáltatásként fogtuk fel. Mi megrendeltük ezeket, Eger polgármesteri hivatala elvégezte, majd mi és az állam a normatívából ezt kifizettük. A továbbiakban is így tekintettük volna erre a kapcsolatra, teljesen természetes volt  számunkra, hogy Eger önként vállalt feladataira költött pénzből is részt fogunk vállalni. Tehát a normatív támogatáson felül is vállaltuk volna a ránk eső terhet – tette hozzá.

Azt hitték, példaértékű modellt dolgoztak ki

Barta Győző
megítélése szerint a hevesi megyeszékhely korábbi szakmai vezetésével dr. Estefán Géza címzetes főjegyzővel, dr. Vincze István aljegyzővel és dr. Barta Viktor főtanácsossal példaértékű közigazgatási modellt alakítottak ki tíz esztendeje: a nem egyenlő felek, hanem a szolgáltatásos körjegyzőség keretében.

– Azt hittük az új önkormányzati törvény ezt erősíteni fogja, kvázi mintának tekinti e tíz éve működő formát, de az hogy a jogszabályi változásokból, hátrányunk származik, soha nem gondoltuk volna. Sajnos immáron sokadik alkalommal kell érezzük kistelepülésként a hátrányos helyzetünket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!