2013.05.25. 14:00
Itt a piros, hol a piros? - Ha szabálytalanságot észlel, jelezzen!
A magyar eperszezon csúcsa e hónap végére várható. Bár az árak már pár nap alatt is nagyot zuhantak, az idénygyümölcs azért nem olcsó. Ráadásul az sem biztos, hogy magyar. Nézzük hát meg, mit veszünk!
Fotó: Heves Megyei Hírlap
A paradicsom és a paprika is nagy halmokban ragyog a pultokon. A paradicsomot 5-700, míg a paprikát 800-1000 forintért kínálják. Az őstermelők türelmesen álldogálnak portékájuk mellett.
Nagy Endréné gyakorlott piaci vásárló első útja rendre hozzájuk vezet. Mondja: minden vásárláskor alaposan megnézi, honnan származik az áru. Az őstermelőkben bízik, hiszen sokukat évek óta személyesen ismeri. Általában tőlük vásárol, mert egyrészt ily módon is szeretne hozzájárulni a megmaradásukhoz, másrészt mert tapasztalatból tudja: a hazai áru íze, zamata ezerszer jobb, mint az importból származó társaié. Meséli: évek óta ugyanazoktól az árusoktól vásárol, s azzal is tisztában van, hogy időnként áltermelők is felbukkannak a piacon. Bár számuk az elmúlt évi szigorítások óta némiképp megcsappant.
Tavaly ilyenkor számoltunk be arról, hogy a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FEBESZ) szakemberei egy tanulmányban óvatosságra intették azokat, akik sokszor vásárolnak piacokon, és tudatosan keresik a magyar őstermelőktől származó tojást, zöldséget vagy gyümölcsöt. Az abban leírtak szerint általános és bevett gyakorlat a piacok világában, hogy az őstermelők, akár a szomszédban megvásárolt külföldi zöldséget vagy gyümölcsöt is pár méterrel arrébb, a saját standjukon már „hazai”, „saját termesztésű”, „házi” tábla alatt árulják, általában jócskán megemelt áron. Az egyiptomi paprika, a spanyol paradicsom, a szlovák burgonya így landolhat magyarként a gyanútlan vevőnél.
A problémás áltermelőkre persze a hatóságok is felfigyeltek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainál az éves piacellenőrzési program tavaszi időszakának két kiemelt területe az elárusítóhelyeken mind több problémát okozó ál-őstermelők kiszűrése, valamint a primőr termékek származásának és nyomon követhetőségének a vizsgálata.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatósága a termékek minőségével, származásával, eredetével kapcsolatos élelmiszerbiztonsági előírások be nem tartása miatt évente több tucat esetben járnak el hivatalból, vagy közérdekű bejelentés alapján. Jogsértések esetén növényvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti vagy élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki. A primőrök megjelenésével esetlegesen együtt járó átcímkézéseket, átcsomagolásokat, átnevezéseket, azaz a fogyasztók megtévesztését többségében a nagybani piacokon, illetve az importőrök telephelyein végzik.
Megyénkben elsősorban a portékát kísérő okmányok részleges vagy teljes hiánya fordul elő, ami pedig elengedhetetlenül szükséges a nyomon követhetőség biztosításához. Ha a hatóság a fogyasztók érdekeit sértő tevékenységet tár fel, akkor az érintett termékek forgalomból történő kivonásáról, a jogsértés azonnali megszüntetéséről és a felelősök szankcionálásáról azonnal intézkedik.
Bálint gazda hasznos tanácsai eperszezonban
A szamóca gyümölcsét lehetőleg kora délelőtt szüreteljük le – mondja Bálint gazda –, amikor a harmat már felszáradt, és a gyümölcsök nem nedvesek. Lapos tálcába, műanyag edénybe rakjuk a közel egy centiméteres kocsánnyal lecsípett gyümölcsöket, és a megtöltött edényeket haladéktalanul tegyük hűvös helyre, lehetőleg hűtőszekrénybe. Csak érett gyümölcsöt érdemes leszedni, mert a szamócának nincs utóérése. Átlagos körülmények között a korai fajták (Surprise, Fertődi korai, Gorella) már május végén, a középérésűek (Pocahontas, Senga Sengana) június elején, a későiek (Mme Moutot, Souvenir) június közepén, végén érnek.
Ha szabálytalanságot észlel, érdemes jeleznie
Sok fogyasztó nem tudja, hová forduljon, ha élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságot észlel, ezért hoztak létre ingyenes zöldszámot, ahol bárki bejelentést tehet. Az élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságok a 06-80/263-244-es, ingyenesen hívható zöldszámon jelenthetők be. A bejelentéskor meg kell adni a vásárlás helyét, az üzlet megnevezésével és címével; a vásárlás idejét; az élelmiszer és a gyártó pontos megnevezését; esetleg a termék gyártási számát. A csalók kiszűrése nemcsak a vásárlók, hanem a becsületes őstermelők érdeke is, ezért gyanúnkat mindenképp érdemes jelezni a hatóságoknál.