Abasári vízkrízis: évek kellenek a szennyezés megszüntetéséhez

Két fúráspont körzetében beazonosították az abasári vízszennyezés forrását, de még évekre lehet szükség a további vizsgálatokhoz, valamint a szennyezés megszüntetéséhez. Egyebek között ezt is tartalmazza a múlt évi ivóvízzel kapcsolatos anomáliák okait feltárni hivatott jelentés.

Amint arról annak idején lapunk többször is beszámolt, az abasári önkormányzat és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) tavaly október 7-én jelentette az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (ÉVIZIG), hogy az ÉRV Zrt. 2013. augusztusában az abasári vízmű víztermelő kútjaiból vett vízmintákban halogénezett alifás szénhidrogéneket mutatott ki. Ezt követően átmenetileg, heteken át ivásra nem vételezhettek vezetékes vizet a településen, illetve az annak környezetében élő lakosok.

A korábbi kivizsgálások szerint a kutakban kimutatott illékony halogénezett alifás szénhidrogén szennyezés, a korábbi információk szerint, a Pipis-hegyi ipartelepről származhatott, mivel a vízmű környezetében, utánpótlódási irányban kizárólag a Pipis-hegyi ipartelepen folytattak ipari tevékenységet.

Azt is hírül adtuk akkor, hogy szennyezettség részletes tényfeltárására, illetve a szennyezett talaj és talajvíz tényfeltárási feladatainak elvégzésére a kormány, illetve az ÉVIZIG a Nemzeti Környezetügyi Intézetet (NEKI) kötelezte. Ennek megfelelően a NEKI elkészített és benyújtott egy tényfeltárási tervet, amelyet az ÉVIZIG elfogadott.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Abasáron tavaly ősszel hetekig nem lehetett inni a vezetékes vízből, lajtos kocsiból vehették. Azóta Mátrafüreddel kötötték össze az átalakított hálózatot. Képünk illusztráció. Fotó: Lénárt Márton
[/caption]

A terv műszaki tartalma alapján az intézet közbeszerzési eljárást írt ki a részletes tényfeltárási feladatatok elvégzésére és a műszaki beavatkozási terv elkészítésére. Ennek a procedúrának az ideje alatt a szennyezett terület dél-keleti és az észak-nyugati részén a feltételezett szennyezéscsóva vagy -csóvák kimutatását, illetve az ipari terület dél-nyugati részének pontos geofizikai feltárását és lehatárolását, valamint a feltárandó terület talaj- és talajvíz-szennyezésének részletes tényfeltárásához és a műszaki beavatkozási terv elkészítéséhez szükséges geofizikai méréseket, az ezzel összefüggő adatfeldolgozást, az eredmények értékelését és a szakvélemény elkészítését a Miskolci Egyetem Geofizikai Intézeti Tanszéke végezte.

A kötelezően elvégzett tényfeltárás során a tervben meghatározott vizsgálatokat további szakmai szempontokkal kiegészítve hajtotta végre a Nemzeti Környezetügyi Intézet. Voltak azonban ennek a szervezetnek többletfeladatai is, amelyek több fúráspont létesítését, az egyes fúrások továbbmélyítését és a további kémiai analízist jelentették.

Mint ahogy az a szakmai tapasztalatok alapján a feladatok megkezdésekor is már világos volt, az eredeti tényfeltárási terv még a kiegészítő vizsgálataikkal sem lehetett elegendő a szennyezéssel érintett területek kellő alaposságú feltárásához – tartalmazza az összefoglaló jelentés. Ugyanis egy ilyen nagyságú probléma, továbbá a szennyező anyag tulajdonsága – a sűrűsége ugyanis a víznél nagyobb – számos más esetben (például a szekszárdi klórozott szénhidrogén szennyezés alkalmával) több esztendeig elhúzódó vizsgálatsorozatot, modellezést kívánt meg, amíg egy beavatkozási terv végre kellő megalapozottságot nyerhetett.

A megszabott határidőn belül tehát korlátozottan volt lehetőség fúrásokat elvégezni. A megvalósított vizsgálatok alapján az kimondható, hogy a szennyezés forrását megtalálták. Az eredmények alapján kettő, a K-10 s a K-20 fúráspont környezetében mutatható ki jelentős vízszennyezés. Azonban a klórozott szénhidrogének fizikai tulajdonságai miatt a szennyezés terjedésének iránya, a lokalizálás lehetőségei és műszaki megoldása a szakemberek véleménye szerint még további vizsgálatokat igényel.

Abasárt illetően azonban – fogalmaznak a dokumentum készítői – határozottan kijelenthető, hogy a történelmi borvidék nem szenvedett károsodást, és a jövőben is biztonságban lesz ebből a szempontból ez a terület.

A szomszéd települések nincsenek veszélyben

A NEKI feladata kizárólag Abasár ivóvíz-ellátásának, valamint a kutak vízminőségének a vizsgálata volt. A környező települések kútjairól közvetlen információ nem áll rendelkezésre, ám a szennyezés terjedésének vizsgálata alapján úgy vélik, hogy a Pipis-hegyi anyagok nem érték el azokat helységeket. A vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a környező települések vízbázisai nem kerülhetnek veszélybe. A szennyezés mozgása kontroll alatt tartható a kialakított, valamint a későbbiekben kialakítandó monitoring rendszer segítségével. Kedvezőtlen adatok esetén azonnali beavatkozással elkerülhető a szomszédos vízbázisok szennyezése.

Új módszerekkel eltüntethető a szennyezés

A klórozott szénhidrogén-szennyezések – jellegükből, fizikai és kémiai tulajdonságukból eredően – sajnos csak lassan bonthatóak le. A triklór-etilén, diklór-etilén, vinil-klorid bomlási sor a természetben baktériumok segítségével is végbemegy, ám több tíz esztendő alatt. A folyamatot gyorsítani lehet aktívabb baktériumtörzsek alkalmazásával, vagy a körülmények (hőmérséklet, levegőztetés, adalékok alkalmazása) javításával, ám ez így is lassú. A legújabb nanotechnológiai módszerek költségesebbek ugyan, de gyorsabban vezetnek eredményre. A munka megkezdése akkor lehetséges, ha a szennyezés helyzetét részletesen is megismerik.