Sokan csodájára járnak az Európában egyedülálló képződménynek

Egerszalók 1988-tól jelentős erőfeszítéseket tesz a mélyből feltörő gyógyvíz hasznosítására. A község elsődleges természeti értéke az 1992-ben gyógyvízzé minősített, közepesen magas sótartalmú termálvíz, valamint a rendkívül látványos, folyamatosan képződő, sódombként emlegetett édesvízi mészkőkúp, amely Európában egyedülálló.

Az első, De-42 jelű kútból – amit még az olajvállalat munkatársai fúrtak – 1961-ben 68 fokos hévíz tört fel, 1987-ben melléfúrásos kútfelújításra került sor, az eredetitől 15 méterre, De-42/a néven. Az előbbi kútfejen kilépő vízből a mésztufadombon a folyamatos kiválás hozza létre a lenyűgöző mésztufakúpot. A helyi védettséget élvező képződmény – mint azt  Palcsó Péter, az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elárulta – a hévízből kiváló oldott ásványi anyagok lerakódásából jön létre.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A kirakódás, a sódomb keletkezése spontán, szabályozatlan volt. Európában nincs még egy ilyen természeti képződmény, sokan járnak csodájára
[/caption]

– Jelentős természeti értéket képvisel, komoly idegenforgalmi vonzereje van. Szépségének fenntartásáról, állagának megóvásáról és védelméről a 2001-ben alapított társaságunk gondoskodik, amelynek fő feladata a használatra adott hévízkutak üzemeltetése – emelte ki az igazgató, hozzátéve: a sódombhoz minden nap kimennek, ahogy folyamatosan ellenőrzik azt is, hogy a kutak rendben, szabályosan működjenek.

– A kutak vizét minden évben bevizsgáltatjuk a munkához egyik legjobb laborral rendelkező céggel. A feltörő víz közepes ásványianyag-tartalmú kalcium-nátrium-hidrogén-karbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav- és metakovasav-tartalma. Természetes ásványvízről van szó, amely mikrobiológiailag is megfelelő, hamis tehát az a napokban megjelent állítás, miszerint tönkretenné a helyi élővilágot. Sőt, a sódombról a víz a fürdő előtti tóba folyik, ahol nyílnak a tavirózsák, s vígan megélnek az aranyhalak, a békák. Úgy is mondhatnám, olyan sok hasznos ásványi anyag található a vízben, hogy az élőlények inkább megtelepszenek benne, mintsem kerülnék.

A cégvezető kiemelte: ugyancsak valótlanságot állít, aki azt mondja, a mésztufa domb pénzért mutogatott attrakció lenne, hiszen annak megtekintése ingyenes, igaz, a társaságnak évente több millió forintjába kerül a fenntartása, őrzése. A feladat tehát költséges, de mindenképpen megéri, hiszen a munka a falu, s a térség hasznára is válik. Ráadásul az idei év elején éppen azért végeztek munkálatokat a képződmény közvetlen környezetében, hogy a jövő számára is megőrizzék az egyedülálló látványosságot.

– Tudvalévő, a kirakódás, a sódomb keletkezése spontán, szabályozatlan volt. A kezdetekben még egy hévízkútból kiömlő víz az alatta elterülő füves, nádas, bokros területen végigfolyva lehűlt és közben kivált belőle az oldott ásványi anyag. Mindez a domboldal felső talajára rakódott le. Leegyszerűsítve, egy nedves, ferde talajon alakult ki a mésztufa domb, amely az elmúlt két évtizedben egyre intenzívebb növekedésnek indult. Aki 6-8 éve látta utoljára, ma rácsodálkozik megnövekedett méreteire, szépségére – árulta el, hozzátéve: a kivitelező olyan technológiát alkalmazott, hogy munkának nincs látható nyoma a sódombon.

Újabb attrakciók színesítik a látványosságot

A sódomb annyira egyedi, hogy ehhez a látványhoz hasonló természeti képződmény mindössze két helyen található még a világon, Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államok-beli Yellowstone Nemzeti Parkban. Nem is meglepő hát, ha sokan csodájára járnak, ezért teremtettek lehetőséget – a természeti értékek sértetlenségének megőrzése mellett – arra, hogy a vendégek hosszabb sétát tegyenek a sódomb mellett. Sőt, tavaly igyekeztek még tovább növelni a különlegesség látványértékét, méghozzá hang- és fényjátékkal. Esténként változó színű megvilágítást kap a mésztufakúp, s ehhez muzsika is szól.