Közélet

2016.05.29. 12:15

Lovak közt, szabadon

Friedrichné Barna Kármen (33) és Friedrich István (33) hasonló érdeklődésű egyéniségek lévén igazán egymásra találtak. Mindketten mezőgazdálkodással foglalkoznak, s inkább a természet hívei, mintsem a városi nyüzsgésé. Lovak közt élik életüket, s talán még a „nyelvükön” is beszélnek, akár a suttogók. Boldogságukat gyermekük születése több mint egy hónapja koronázta meg.

Verebélyi Márta

A város zajától viszonylag távol, egy lovas tanyán találkozunk. Kármen, a lovas edző életének egy részét itt töltötte ugyanis. Ma már nemcsak a szüleivel, hanem a férjével, Istvánnal is sokat dolgoznak és kapcsolódnak ki a birtokon. Az édesapa lovagolni nem tud ugyan, de a mezőgazdaság és a jó értelemben vett paraszti életmód a mindene, akár a hitvesének.

Történetük már nem csak kettejükről szól, hiszen több mint egy hónapja megszületett a kisbabájuk, Dorottya. A magán lovas iskola főszereplői, Csenge, Csillag, Csongor és Herceg nagy lovak, valamint a pónik, Szamóca és Bambi, s a tanya egyetlen kecskéje, Erik is a közelünkben kóborolnak. Némelyikük még engedi is, hogy megsimogassuk, annak ellenére, hogy kockacukrot nem hoztunk magunkkal.

– Édesanyám lovas terapeuta és lovas edző volt, vele indult a lovak szeretete. Hatéves voltam, amikor megkaptam az első lovamat édesapámtól – meséli a Friedrich család történetét a fiatal feleség. – A Semmelweis Egyetem lovas edzői szakán végeztem. Sokáig versenyeztem, sőt, oktattam is lovaglást. Utóbbival időnként még ma is foglalkozom – fogalmaz Kármen, aki szerényen azt is tudatja, korábban díjakat is kapott, egyebek között megyei bajnokságot is nyert.

– A Pasaréti Honvéd Lovardában igazán meghatározó élményeim voltak: ott tanultam meg igazán lovagolni – teszi hozzá. – Ma már a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai vizsgabizottsági névjegyzékében is szerepelek.

Kármen hosszú ideig Budapesten élt, néhány éve visszaköltözött Egerbe, s a vidéki környezetben sokkal jobban érzi magát. Például ebben is hasonlítanak a férjével: István tíz esztendeig élt a fővárosban, de szintén Egerben találta meg a számításait.

– Állattenyésztési vonalról ismerjük egymást – tájékoztat István, aki szakmai dolgokkal kapcsolatban kereste meg kedvesét.
– Szimpatikus volt, hogy hozzám hasonlóan, már fiatalon „parasztkodni” akart – magyarázza mosolyogva Kármen. – Akkoriban még barátok voltunk, a kapcsolat egy időre meg is szakadt köztünk, másfél évvel később találkoztunk újra egy egri szórakozóhelyen. Egymásba szerettünk, és 2014 nyarán házasodtunk össze.

A feleség lovas edző végzettségén kívül agrármérnöki és agrármérnök-tanári diplomával is rendelkezik. Egy újabb közös pont, hogy Kármen és István is oktatnak.
– Először a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában tanítottam állattenyésztéssel és lovazással kapcsolatos tantárgyakat, egyebek között aranykalászos gazdáknak és lótenyésztőknek. Négy éve felnőttképzéssel is foglalkozom. Ám nemcsak én, István is ezzel keresi a kenyerét.

– Élelmiszeripari mérnök vagyok, én is óraadó vagyok. A mindennapjaink kissé bonyolultak, hiszen Egerben élünk, de mindenhol máshol dolgozunk szinte, csak a lakóhelyünkön nem. Pesten, Kunszentmiklóson, Arlón és Miskolcon tanítunk jelenleg. Volt, hogy együtt utaztunk munkába, azonban többségében az a jellemző, hogy külön-külön indulunk el és érkezünk haza – mutat rá a dolgos mindennapjaikra a férj. – Jómagam börtönökbe is járok: fogvatartottakat is tanítok. Nagyon szeretek velük dolgozni, igazán érdekes embereket ismerek meg a személyükben – teszi hozzá.
A kis család mindennapjai sűrűek: az óraadáson túl ápolják a lovakat, s elvégzik a tanya körüli teendőket.

Dorottya van a középpontban

Az Eger határában található tanya egykoron, mint magán lovas iskola és lovas táborok helyszíne is, nagyon népszerű volt. Sok gyermek ott tanult meg lovagolni, s éveken át nyári lovas napközin vehetett részt. Kármen tájékoztatása szerint volt olyan esztendő, amikor nyolcvan gyerekkel foglalkoztak egyszerre a birtokon. Manapság csak egy-két tanítványt tud fogadni. A munkán kívül a Friedrich család élete az új családtag, Dorottya körül forog. A házaspár, mondhatni, már most szoktatja a lányát a tanyasi-lovas élethez, hiszen rendszeresen kiviszik magukkal őt is a lovakkal teli farmra.

– A városban élünk, de szívesebben tartózkodunk a természethez közel. Nemrég vásároltunk egy földet Felsőtárkány közelében. Úgy tervezzük, mire Dorottya 3-4 éves lesz, akkorra már lesz ott egy házunk, s persze a lovainkat is visszük magunkkal. A mostani tanya irányítását a szüleink veszik majd itt át. Mi az új földön folytatjuk a mostanihoz hasonló életünket, háztáji termesztéssel kiegészítve azt. Ezenfelül még tanulni is szeretnénk – meséli egyetértésben Kármen és István.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!