Parkolás, Avar Hotel, Gyöngyöst elkerülő út: témák közkívánatra

Az új, olvasókkal közös szerkesztőségi rendszerünkben arra kértük olvasóinkat, írják meg, mit kérdezzünk meg Hiesz Györgytől, Gyöngyös polgármesterétől. Számos kérdés érkezett, melyekre aztán szavazhattak. A legtöbb voksot kapó kérdéseket feltettük a mátraaljai település első emberének.

– A Buszmegállónál mikortól vezetik be a parkolókártyát az ott lakóknak? Nem tudunk parkolni, amikor hazaérünk! A nap bármely szakában gond ez!  (93 szavazat)

– Ahogy minden városban, úgy Gyöngyösön is találunk olyan helyeket, ahol a megnövekedett forgalom és az egy háztartársra jutó járművek emelkedő száma komoly parkolási nehézségeket eredményez. Városunkban a toronyház és az autóbuszpályaudvar környékén a legsúlyosabb a helyzet, az autóbusszal tovább utazó, munkába járó közönség a gépkocsiját sokszor egész napra, de előfordul, hogy több napra is leparkolja a buszmegállóhoz legközelebbi lakótelepen, és ezzel lehetetlenné teszi az ottlakók parkolását. A probléma tehát valós, és ezt az önkormányzat is érzékelte, éppen ezért a toronyház környékén ideiglenesen bevezettük a kártyás parkolás rendszerét, vagyis a toronyház környéki parkolókat az ottlakók az önkormányzattól kapott kártya birtokában használhatják, aki pedig engedély nélkül parkol, bírságra számíthat. Azért mertük ezt a megoldást alkalmazni, mert a toronyháztól 50-100 méterre rendelkezésre áll nagyszámú, nem fizetős parkoló, amely a nap nagy részében üresen áll. Az intézkedés mégis felvetett egy sor újabb problémát.

- Az autósok ugyanis újabb lakóterületi parkolókat foglalnak el, ahová szintén ki kellene terjeszteni a parkolókártyát, ezt azonban nem folytathatjuk a végtelenségig. Egy másik megoldás lehet, hogy fizetőssé alakítjuk ezeket a buszmegálló közeli parkolókat, amit a lakók kártyával ingyenesen használhatnak, az ingázóknak pedig kijelölünk egyébként üresen álló, ingyenes, P+R parkolókat. Erre mindkét helyen van lehetőség. Azért a toronyháznál kezdtük a rendezést, mert a városi autóbuszpályaudvaron naponta harmincezer ember fordul meg, vagyis ott sokkal nagyobb a probléma. Valamit tennünk kell, ezért a tapasztalatok tükrében átfogóan felülvizsgáljuk a parkolási rendeletünket, amelynek biztos, hogy kiemelet része lesz a városi autóbuszpályaudvar Koháry út, Kossuth Lajos út, Könyves Kálmán tér, Egri út által határolt területe, de újra megvizsgáljuk a toronyház és a Fő tér parkolási rendszerét is. Terveink szerint minderre még az ősszel sort kerítünk, így hamarosan megoldás várható.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Hiesz György
[/caption]

– Szeretném megkérdezni, hogy a mátrafüredi Avar Hotellel kapcsolatba van-e már valami elképzelés, vagy továbbra is az enyészeté marad? (75 szavazat)

– Az Avar Hotel nem az önkormányzat tulajdona, hanem egy Magyarországon közismert nagyvállalkozóé, aki értékesíteni szeretné az ingatlant. A szálloda egyébként 2008-2009-ben sikeresen pályázott európai uniós forrásra, ami az épület felújítását, átalakítását szolgálta volna, azonban ezt a forrást a tulajdonos sajnos nem vette igénybe. Azóta a szálloda üresen áll, nincs vendégforgalom, valóban nem nyújt szép látványt, ezért fontos lenne az egyébként komoly lehetőségeket magában rejtő épület valamilyen célú hasznosítása. Mivel azonban az önkormányzatnak ebben a kérdésben nincs hatásköre, mi is csak akkor jutunk részinformációkhoz a további sorsáról, ha vállalkozói érdeklődés mutatkozik valamilyen hasznosításra, és megkeresnek minket a különböző engedélyek, szabályok kapcsán. Így jutott tudomásunkra, hogy az érdeklődők többek között szállodai hasznosításban, idősotthon vagy luxusapartmanok építésében gondolkodtak.

A városnak az idegenforgalom, az elmaradó adóbevételek és a látvány miatt is fontos lenne, hogy az Avar újra működjön. Kérésre szerepet vállalunk a közvetítésben, szívesen nyújtunk segítséget, de mivel nem vagyunk tulajdonosok, nincs sok hatásunk a folyamatokra.

– Mikorra lesz kész a Gyöngyöst nyugatról elkerülő út, amit már régen ígértek a választások előtt többször is!? (73 szavazat)

– A város földrajzi adottságaiból fakadóan Gyöngyösön jelentős az Észak-Dél irányú átmenő forgalom, amely a Fő tér gépjárműforgalomtól való lezárása után a város néhány utcáját – például a Deák Ferenc utat – aránytalanul megterhelte. Ezért régóta tervezzük a nyugati elkerülőút megépítését, illetve a keleti elkerülőutat, amely a Mátrába irányuló óriási forgalmat vezetné el a város szélére. A 2000-es évek közepén az akkori kormánypárti képviselők és a városvezetés közös lobbizásával sikerült központi költségvetési forrást szerezni a nyugati elkerülő megépítésére, amelynek első üteme, a teljes út mintegy kétharmada el is készült. A folytatás, amely a Gyöngyös-nagyrédei víztározó nyugati részétől a halászi út és a 3-as főút csatlakozásához vezetne, a második ütemben valósult volna meg.

Sajnos azonban ez a 2008-2009-es gazdasági válság miatt 2009 tavaszán kikerült a megvalósítandó útépítések közül. 2009 végén, az országos költségvetés tárgyalásánál különösen fideszes politikusok lobbiztak a beruházás befejezéséért, de az nem kapott prioritást. Ugyanennek az évnek a végén a térség MSZP-s képviselői és jómagam személyes meghallgatást kértünk Bajnai Gordon miniszterelnök úrtól, aki az utas szakmával egyeztetve talált forrást az út befejezésére, 2010 elején meg is indult a közbeszerzési eljárás. Mindezek után, 2010 augusztusában, már a kormányváltás után az új kormány egyik államtitkára arról értesített, hogy a nyugati elkerülőút építését levették napirendről, a lezárult közbeszerzést érvénytelennek minősítették. Azóta minden évben igyekszünk lobbizni az út megvalósításáért, sajnos kevés sikerrel. Mivel ez közel egymilliárdos beruházás, ezért reményünk sincs arra, hogy az önkormányzat saját erőből megépítse az utat, de jogunk se lenne rá, mivel állami útról van szó.

– Miért ilyen szemetes a város? Mi akadályozza a takarítás átszervezését, hogy ne gyűljön fel a szemét? Át kell szervezni a közmunkásokat.

– Véleményem szerint nem szemetes a város, bár igaz, hogy néha, különösen a hétvégi napokon, a nagyobb idegenforgalom, az éjszakai élet hatására valóban találkozhatunk egy-két szemetesebb területtel. Idén nyár elejére átszerveztük az önkormányzati tulajdonú Városgondozási Zrt. által végzett közterület-takarítási rendet, a nagy forgalmú, frekventált helyeken napi takarítást rendeltünk meg, más területeken heti egyszeri, kétszeri vagy háromszori takarítás áll a szerződésben. Mindezeken túl három, helyi romaszervezetek által foglalkoztatott, illetve egy, a város irányításával dolgozó közmunkáscsapat dolgozik a köztisztaságon, minden nap takarítanak, a feladatokat utcánként, négyzetméterenként, személyre szabottan adjuk át a terület gazdáinak. Sajnos ennek ellenére is előfordulnak hiányosságok.

Nagyon sok illegális szemét gyűlik össze a kézi szemetesek környékén, egy-egy bulis nap után ezekre a kukákra gyakran kiborogatva talál a reggel, hogy csak néhány jelenséget említsek. Mi is azon vagyunk, hogy nagyobb rend és tisztaság legyen a városban. A közösségi együttélés szabályait tartalmazó rendeletünk hatályba lépését követően, augusztus 1-től a kezdeti tolerancia után nagyon szigorúan fogjuk a szemetelést, az illegális szemétlerakást büntetni.

– Mit szándékozik tenni a Ringsted úti botrány után Ön és a Hivatalok felügyeleti szerve? Hogy kívánja ezeket az alkalmazottakat szankcionálni?

– Mindenkit megdöbbentett, ami a kislánnyal történt, hogy az eddigi információk alapján a szülei gyakorlatilag halálra éheztették. Az eset kapcsán nagyon sok belső vizsgálat zajlott le az önkormányzatnál, a gyermekjóléti szolgálatot működtető Kistérségi Humán Szolgáltató Központnál, a járás által felügyelt gyámhivatalnál, vagy az ÁNTSZ felügyelete alá tartozó háziorvosnál. Minden szerv szeretné megtudni, hogyan történhetett ez meg, hogy elég szigorúak-e a törvények, vagy megfelelő-e azok alkalmazása. Tartanak még vizsgáltok – például a rendőrségi eljárás –, de annyi már most megállapítható, hogy az önkormányzathoz tartozó védőnői szolgálat volt az egyedüli ebben a tragikus ügyben, amely nem hibázott, amely a törvényi kötelességén túl messze többet teljesített és folyamatos jelzéssel élt a megfelelő szervezetek felé. Ebben a szomorú ügyben az önkormányzat hivatalát, intézményeit nem terheli felelősség.

Sajnos egy-két sajtóorgánum politikai célokat szolgálva a valóságtól teljesen elrugaszkodva igyekszik az ügy a felelősségét ránk tolni. Tudomásom szerint a nem a gyöngyösi önkormányzathoz tartozó Kistérségi Humán Szolgáltató Központ és a járási gyámhivatal is megtette a szükséges intézkedéseket, a halálesetet belső utasítások, fegyelmik, munkajogi felelősségre vonások követték, hogy véletlenül se fordulhasson elő még egyszer hasonló eset. Én azt gondolom, hogy a szülők és a család felelősségén túl a rendőrségnek lenne még mit vizsgálnia, de ebben nem érintett Gyöngyös város önkormányzata. Természetesen, mint magánembert, mélyen megrázott az eset, és azon leszek, hogy a város önkormányzatához tartozó minden szociális, gyermekjóléti üggyel foglalkozó részleg maximális figyelemmel és emberségesen lássa el feladatát.

– Tényleg várható, hogy üdülőövezetté minősítik a Sár-hegyet/Pipishegyet? Mikorra várható az ehhez szükséges vízközmű fejlesztés?

- A rövid válaszom, hogy nem várható a Sár-hegyen és Pipis-hegyen lévő, jelenleg mezőgazdasági művelési ágú területek, hobbikertes ingatlanok belterületté, esetleg üdülőövezetté nyilvánítása. Ennek több oka is van, amelyek közül talán az anyagi oldal a legfontosabb, hiszen ha az ottani föld- és kerttulajdonosok egy ilyen átminősítést szeretnének elérni, akkor ennek minden feltételét nekik kellene megteremteniük, vagyis a terveztetést, a teljes infrastruktúra, így a vezetékes ivóvíz-, szennyvíz- és villamosenergia-hálózat kiépítésének, illetve az út- és járdaépítések költségét is nekik kellene viselniük, amely több százmillió forintra rúg. Ennek azt gondolom, nincs sok realitása.

A másik lehetőség, hogy az önkormányzat átvállalja ezeket a költségeket, és elvégzi az infrastrukturális beruházásokat, azonban ismerve a város költségvetését, erre sem sok esélyt látok. Ráadásul az érintett területeken sok a magántulajdon, az utak építéséhez kisajátításra, területvásárlásokra lenne szükség, ami tovább növelné a költségeket. Az ingatlantulajdonosok saját erőből végezhetnek infrastruktúra-fejlesztést, ahogy egy-két helyen meg is történt a Sár-hegyen. Az önkormányzat természetesen az utakat kisebb-nagyobb rendszerességgel javítgatja, mart aszfalttal igyekszünk járhatóvá tenni, hogy a tulajdonosok megközelíthessék kiskertjeiket.

Olvasóink kérték

Gyöngyös polgármesterével, Hiesz Györggyel készült írásunk azért született meg, mert olvasóink kérték, hogy foglalkozzunk a témával. Az olvasói igények jelzésére módot ad a Heol.hu portálon elérhető lehetőség, a Mi legyen az újság? című felületünk, ahol a beérkezett témajavaslatokat aztán megszavaztatjuk önökkel, majd feldolgozzuk a témát.
Szeretne beleszólni abba, hogy miről írjunk? Továbbra is várjuk kérdéseiket a Heol.hu oldalon! Most azt szeretnénk, ha olyan kérdéseket tennének fel, amiket a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól kérdezünk majd meg.