Rejtélyek a torinói lepel körül

Továbbra sem csillapodnak a viták a híres torinói lepelről. A katolikus egyház és a világtörténelem egyik legtitokzatosabb ereklyéje, a Krisztus halotti leplének tartott és a torinói Keresztelő Szent János dómban őrzött relikvia mind a mai napig foglalkoztatja az embereket, és számos kérdést vet fel - írja az Origo.

Jézus Krisztus halotti lepléről elsőként az evangélisták emlékeztek meg. János evangéliumában így írja le, hogy mit látott, amikor a feltámadás hírére a sziklasírhoz sietett:

„A másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt." (János, 20, 4-8)

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A torinói lepel és az azon látható kontúr alapján rekonstruált test képe Fotó: Origo.hu
[/caption]

De Máté ugyancsak említést tesz a lepelről: „József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte" (Máté 27,59)

Márk evangéliuma így ír a Megváltó holttestét befogadó gyolcslepelről; "Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített" (Márk, 15,46)

A leplet a mai napig többféle kutató vizsgálta, eredményeikről, a további történelmi feljegyzésekről, és a lepel hányattatott sorsáról az Origo.hu újságírója, Elter Tamás közölt terjedelmes írást, amelyet IDE KATTINTVA olvashat el teljes egészében.