2019.05.19. 15:30
Csak úgy dübörg-döng ez a vidék
Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.
Forrás: shutterstock
EGER. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMU HETILAP. 1867. MÁRCZIUS 21.
Eger város bizalmi felirata Deák Ferenczhez.
Mélyen tisztelt hazafi!
A jelen országgyűlés folyama alatt, midőn Önnek alkotmányunk, mint nemzetünk legdrágább kincsének békés kiegyenlités utjáni visszaszerzésében tanusitott legtisztább hazafiui érzelmeit, mély állambölcsességen alapuló közjogi nézeteinek nyilvánitását, s a gyakran fennforgott nehézségek leküzdésére szentelt fáradalmait, a leghálásb elismeréssel folyvást tapasztalni szerencsések valánk: a legmélyebb rokonszenvünk szülte ragaszkodás, és határtalan bizalommal viselteténk mélyen tisztelt személye iránt, s hazafiui keblünknek az volt egyedüli ohajtása, hogy az egek Ura Önnek, ezen nemeskeblü törekvéseit hazánk, és nemzetünk boldogitására a legjobb sikerrel koronázza.
S ime bekövetkezett az óhajtva várt legörvendetesebb, s Önre, mélyen tisztelt hazafi, mint nemzetünk legbölcsebb tapintatú politikai vezérére legdicsőbb, azon nap, melyen legkegyelmesebb Felséges Urunk a magyar nemzetnek alkotmányos szabadságát visszaadni, s a felelős miniszteri kormányt legkegyelmesebben megalakitani méltóztatott.
Az egész nemzet által magasztalt ezen fényes érdemeiért Önnek, mélyen tisztelt nagy férfiú! legkedvesebb hazafiui kötelességünknek ismerjük, – leghálásb elismerésünket, feltétlen bizalmunkat, s azon imaszerü ohajtásunkat kijelenteni, hogy a mindenható Isten Önt, hazánk és nemzetünk boldogitására a legjobb egészségben éltesse, a már megkezdett államépület alkotásán mindvégig közremüködni, s az oly sok küzdelmekkel megszilárditandó alkotmányos szabadságot számos évek során élvezni engedje.
Kik is legmélyebb tisztelettel, és legőszintébb hazafiui ragaszkodással maradunk.
Egerben 1867-ik évi tavaszelő hó 3-án tartott közgyülésünkből.
Alázatos szolgái:
Eger város közönsége nevében:
Török Sándor, polgármester
Dusárdy József, 1-ső aljegyző.
HEVESVÁRMEGYEI HIRLAP. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. 1905. MÁJUS 25.
Közönség köréből.
Botrányos éjjeli csend-háboritás.
Tekintetes Rendőrkapitány Úr!
Tisztelettel teljesen meg-hivjuk: legyen szerencsénk a Kapitány Urhoz, ha tovább nem, csak egy – éjszakára a Millennium kávéház, korcsma, ivó és mulató környékén.
Ne lepje meg a kapitány urat ez a szokatlan invitálás. A czélja semmi egyéb, mint hogy személyesen meggyőződhessék: mennyire élvezik e környék lakói az éjszakai nyugalmat (?!).
Világosabban: botrányos az az éjszakai csendháboritás, a miben Millennium csapszék környékén lakó polgároknak főként vasár- és ünnepnap éjszakáján részük van. A rezes banda teli tüdővel recsegteti szerszámjait, hogy csak ugy dübörg-döng az egész vidék tőle. Az ivóbeli lányok és a legények diszkrétnek nem mondható kisérte követi ezt a pokoli muzsikát. Majd megindul – azaz hogy állandóan folyamatban van – vendégközönség áradata. Persze ez nem megy olyan simán. Énekükkel felverik az utczák csendjét. A merre elhaladnak, nyomukban egy-két betört vagy legalább istenesen megdöngetett ablak, kopogás, dobogás. Mintha az ítélet napjának nyitányát rögtönöznék s szinte várja az ember utána égszakadást-földindulást…
Tisztelettel kérdjük:
1. Minek engedik meg a város kellős közepén, egy kórházzal szemközt az ilyen zajos mulatozással járó ivókat?
2. Ha megengedik, miért nem gondoskodnak nyugalmunk megőrzéséről és az utczai csendháboritás megelőzéséről?
Interpellácziónk sürgős elintézését kérve, vagyunk a rendőrkapitány úr tisztelői:
Több körüllakó
HEVESMEGYE KÖZIGAZGATÁSI LAPJA. 1892. 7. SZ.
Árverési hirdetmény.
Hevesvármegye tekintetes közigazgatási bizottságának 3041./a, 1891. számú határozata folytán alulirott Ivád község előljárósága által ezennel közhirré tétetik, hogy az „Ivádi iskola alap” tulajdonát képező 6 hold 1420 – öl területű legelő az 1892-ik év márczius hó 30-án délelőtt 10 órakor Ivád község házánál nyilvános árverésen örök áron eladatni fog, a következő árverési feltételek mellett:
1. Kikiáltási ár 60 frt.
2.Árverezni szándékozó bánatpénzül az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár 6%-tóliját letenni köteles.
3. A vételár az árverés jóváhagyása után vevő által azonnal hiánytalanul lefizetendő.
4.A vétel vevőre az árverés után azonnal, eladókra nézve azonban csak jóváhagyás után kötelező.
Kelt Ivádon, 1892. február hó 9-én.
Ivády Antal biró.
Tallózta: Szilvás István