Kiváltanák a szenet, de a mikéntjéről még nincs döntés

A Mátrai Erőmű jövőjéről, illetve a szén energetikai felhasználásával összefüggésben tettek föl kérdéseket képviselők a közelmúltban a parlamentben. Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek és Ungár Péter LMP-s honatyának Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt.

Szél Bernadett előbb arról szólt, hogy a lignit- és biomassza-tüzelésű Mátrai Erőmű ma a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Magyarországon: 6,4 millió tonna szén-dioxid egyenértéknyi gázt ereget a levegőbe évente. A hazai kibocsátások 14 százalékáért, a villamosenergia-szektor kibocsátásainak csaknem a feléért felelős. Engedélyei 2025 végén járnak le, ám a kormány 2030-ig kalkulál a működésével, az erőmű üzemeltetési tervei 2029-ig szólnak. Eszerint a kormány üzemidő-hosszabbításban gondolkodik, mely további 20–25 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással járna. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) nem tartalmaz konkrét céldátumot a Mátrai Erőmű bezárására, a szénalapú áramtermelés megszüntetésére.

Az anyag a 2030-ig szükséges lépések közé sorolja a hagyományos erőművi széntüzelés kivezetését és az üvegházhatású gázkibocsátások 7,3 millió tonna szén-dioxid egyenértékre csökkentését, de időpontot, szakpolitikai lépést nem említ. Kérdései közt szerepelt: mikorra tervezi a kormány a szénalapú áramtermelés kivezetését, mikor várható a Mátrai Erőmű bezárása, milyen intézkedéseket terveznek a fűtési célú lakossági szénfelhasználás kivezetésére? Utóbbival ellentétes intézkedést fogadtak el tavaly, lignitbányák nyílhattak, amelyek jelentős mennyiségű rossz minőségű lignitet adnak el lakossági fűtési célra.

Cseresnyés Péter válaszában azt írta, Magyarország 1990 óta az üvegházhatású gázkibocsátását jelentősen csökkentette, így teljesítik a 2030-ra vállalt célokat. Az Európai Unió hosszú távú klímastratégiájának kérdését napirenden kell tartani, az adottságok, lehetőségek alapos felmérésére támaszkodva megtervezett, megalapozott és betartható klímavédelmi célokat kell elérnie az Uniónak. Szerinte hazánk elkötelezett az iránt, hogy minél nagyobb arányú hazai, megújuló energiaforrásra alapozott, környezetbarát technológiákra épülő, rugalmas erőművi portfólióval biztosítsa a tiszta és megfizethető energiát a fogyasztók számára. Úgy véli, a Mátrai Erőműben a térségben is mintaértékű innovatív fejlesztési koncepció kialakítása kezdődött el, amellyel garantálható a megváltozott körülményekhez igazodó, korszerű működése, az erőműben felhalmozott tudás hasznosítása.

A szénfelhasználás megújuló energiával, vagy alacsonyabb karbonintenzitású energiaforrással történő kiváltása kiemelt stratégiai cél. Egyelőre nincs kormányzati döntés a szén kivezetéséről az energiaiparból. Ungár Péter arról érdeklődött, hogy a kormány tervezi-e az erőmű üzemidő-engedélyének meghosszabbítását. Arról is, hogy van-e céldátum az ország szénmentességére.

Cseresnyés Péter az előbbi kérdésre azt felelte, a Mátra működtetéséről, üzemidejének hosszabbításáról elsősorban a többségi tulajdonos Mátra Energy Holding Zrt.-t kell kérdezni. Az üzemidő-hosszabbításról a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal dönt. A rendszerváltozás óta a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal csökkent, 2030-ra 40 százalékot terveznek.

Érdeklődtünk a Mátra Energy Holding Zrt.-től, ahol egyelőre nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre.