Középkori makettfalut épít Kerecsendről

– Nyugdíjba vonulása óta szenvedélyesen kutatja a község múltját és gyűjti a relikviákat. Nagy szerepe van a környéken egyedülállóan gazdag anyaggal rendelkező tájház létrehozásában, de a falu monográfiáját is Ön jegyzi. Honnan ez az elkötelezettség?
–  Igaz, nem Kerecsenden születtem, de hároméves korom óta e faluban élek, és erre nagyon büszke vagyok. Évekkel ezelőtt kezdtem kutatni a község múltját, és az önkormányzat biztatására írtam meg hiteles történetét. Úgy vélem, a tősgyökeres kerecsendiek sem tudják, micsoda páratlanul gazdag múltú településen élnek. A helytörténeti munkával az a célom, hogy az itt élők büszkék lehessenek lakóhelyükre. Egy ideig kulturális tanácsnokként is dolgoztam, és örülök annak, hogy az önkormányzat akkori vezetése felkarolta a tájház megnyitásának gondolatát. A gyűjtemény közel tíz éve gyarapodik.

– Az 1818-ban épült, szépen felújított Bereksor úti Hagyományok Házában nemcsak a hajdani parasztgazdálkodás jellegzetes eszközei és dokumentumai találtak méltó otthonra, hanem sok egyéb helytörténeti érdekesség is, amelyek szintén az Ön munkáját dicsérik.
– Megtalálhatók itt az egykori bútorok és rengeteg használati eszköz. Az udvaron kemence épült, illetve nyári konyhát és a kenderfeldolgozás folyamatát bemutató kiállítóhelyet is fedél alá hoztunk. Büszke vagyok a száz négyzetméteres pajtára és a kovácsműhelyre is. Az egykori istálló helyén egy régi osztálytermet rendeztünk be, ahol a hajdani népiskola hangulatát idézzük fel. Itt található a mai iskola névadója, Magyary Károly tanító egykori íróasztala is.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Ercsényi Károly akkor lenne boldog, ha a kerecsendiek ismernék múltjukat és büszkék lennének arra FOTÓ: ÖTVÖS IMRE
[/caption]

– Idén szeptemberben ünneplik a falu fennállásának 750. évfordulóját. Erre az alkalomra is tartogat meglepetést. Egy kilenc négyzetméteres terepasztalon a XVIII. századi Kerecsend korhű faluképét szeretné elővarázsolni... Hol tart a munka?
– Feltétlenül meg kell említenem a helyi Faluvédő Egyesület nagylelkű anyagi támogatását, enélkül nem valósulhatna meg ez a nagyszabású terv. Már megépült annak az épületnek az aljzata, ahol helyet kap majd a makettfalu. Sőt már belekezdtem az első házak megformálásába is. Szeptemberre önkéntes segítőkkel, reményeim szerint látványos formában ezt a világot fogjuk megeleveníteni.

– Mit szól a család e különleges szenvedélyhez?
– Nagyon hálás vagyok a feleségemnek, aki – ha néha nehezére esik is – elviseli ezt a „dilimet”. Amíg nem készült el a tájház, a családom nem kis bosszúságára otthon őrizgettem a helytörténeti gyűjtemény több mint száz darabját. A nejem a mai napig segít a tájház rendben tartásában, és a rendezvényszervezésben is. Mivel most a makettfalu létrehozása köti le minden időmet, otthon kevesebb hasznomat veszik. Bár ez nem lesz mindig így, hiszen ma tudtam meg, hogy a lányom hamarosan fiúikrekkel ajándékoz meg bennünket, így a családra is több időt kell fordítanom.

Ercsényi Károly

helytörténész

Született: 1949. szeptember 7-én

Nős, egy lánygyermek édesapja

Foglalkozása: vám- és pénzügyőr

Hobbija: néprajzi lexikonok böngészése, olvasás, természetjárás

Elismerés: a helyi önkormányzat által adományozott Magyary Károly-díj

Született: 1949. szeptember 7-én

Nős, egy lánygyermek édesapja

Foglalkozása: vám- és pénzügyőr

Hobbija: néprajzi lexikonok böngészése, olvasás, természetjárás

Elismerés: a helyi önkormányzat által adományozott Magyary Károly-díj Ercsényi Károly akkor lenne boldog, ha a kerecsendiek ismernék múltjukat és büszkék lennének arra FOTÓ: ÖTVÖS IMRE -->