Romosan is gyönyörű a felújítás előtt álló pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna

– A kápolnát az évek során szép lassan széthordták. A jelenleg romos épület állapota folyamatosan romlik, köszönhetően az idelátogató rongálóknak, de az sem példátlan, hogy hajléktalanok költöznek be, és itt gyújtanak tüzet – mondta a Heol kérdésére Papler Pál János, aki tavaly óta Füzesabony plébánosa. – Így elsődleges volna a zárhatóvá tétele. Szeretnénk a felújítást idén elkezdeni.

Jelenleg az építésznél vannak a tervek, de nem tudjuk pontosan, mennyi idő alatt valósulhat meg, sem azt, hogy milyen összeg áll majd rendelkezésre.

A kápolna egyhajós, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős épület, melynek főbejárata fölött, a boltíves főpárkány alatt felújított Barkóczy püspöki címer található. Az 1810. évi canonica visitatio szerint a pusztaszikszói Barkóczy Ferenc püspök építtette Szent Vendel tiszteletére.

– Valaha állt itt egy ősi kápolna, láthatóan erre épült az új, hiszen a köveit is felhasználták, amely világosan látszik az épület középkori szokás szerint karistolt és faragott külső falaiból – részletezte a plébános. – A közel ezeréves alapokon nyugvó, keletre néző szentélyt félkupolával fedett, ívelt, félköríves falmélyedésben hozták létre. A főhajó északi és déli oldalán egy-egy melléktér kapott helyet, melyekben balra a sekrestye, jobb kéz felől pedig az oratórium lehetett. Sajnos, ezek teteje már hiányos, alig áll. Valaha a kicsi kápolna forgalmas lehetett, az ajtó melletti kövek bemélyedései egy német szokásra engednek következtetni. Ilyenkor a hívek hazafelé menet templomport vittek magukkal az ujjaikon, hosszú évtizedek alatt kör alakú mélyedéseket vájva a templomokba.

Az épületet 1844-ben újították fel. Legutoljára 1995-ben került sor az állagmegóvására, ekkor kapott palatetőt, ami szerencsére a mai napig jó állapotban van. Még 2006-ban készültek tervek, de akkor azokból semmi nem valósult meg, s a közel tizenöt év alatt tovább amortizálódott a hely.

– Rengeteg a teendő és a felújításra szoruló ingatlan, de ezt a kis ékszerdobozt mindenképpen meg kell őriznünk az utókornak, szorgalmazom a rekonstrukcióját – hangsúlyozta Papler Pál. – Már kaptunk vállalkozótól ajánlatot arra, hogy anyagköltségen vállalnák, ami hatalmas segítség. Viszont több kérdés is felmerül a folyamattal összefüggésben. Egyfelől áramot kellene bevezetni a területre, másfelől csak a szántóföldek között található, olykor járhatatlan úton tudjuk megközelíteni autóval, vagy gyalogosan a földeken át, de az úttesten keresztül Füzesabony felől ez veszélyes, nem ajánlott. Így a megfelelő infrastruktúra kialakítását is magában foglalná a kápolna megújítása és későbbi hasznosítása. Mert az nem volna kérdés: jelenleg is járnak ide párok esküvői fotózásra, így, romos állapotában is és közösségi események színhelyének is alkalmas volna.

Évezredes falu és uradalom volt

A település környéke évezredek óta lakott, már a kőkorból és a bronzkorból is találtak különböző tárgyakat. A török uralom előtt a falucska az egri püspökség uradalmának egyik központja volt, akkor azonban sok környékbeli társához hasonlóan elpusztult a harcok során. Telekessy István, majd gróf Erdődy Gábor egri püspök is újra akarta telepíteni, de nem jártak sikerrel, faluként már nem tudott újjáéledni a település. A telepítési kísérletek eredménye volt a Szent Vendel-kápolna és a második világháborúban elpusztított püspöki kastély.