Balog Zoltán: március 15-e azt üzeni, magunk akarunk dönteni a sorsunkról

A tárcavezető Stuttgartban részt vett a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség közös ökumenikus istentiszteletén, majd a stuttgarti március 15-i megemlékezésen, ahol beszédet mondott, majd Pro Cultura Hungarica-díjat adott át Gémes István evangélikus lelkésznek (borítóképünkön).

Az M1 kérdésére válaszolva Balog Zoltán azt mondta, hogy Németországban a felszínen kevéssé értik meg azt, hogy a magyaroknak mit jelentenek az 1848-as események, a politikai elitben pedig nagy értetlenség és sokszor elutasítás van, de ha csak egy „szinttel lejjebb megy az ember, akkor nagy bólogatás, támogatás van”.

„A március 15-i ünnepségen több száz magyar olyan lelkesen és határozottan állt ki amellett, amit a magyar kormány tesz, hogy nagyon jó volt látni. Itt potenciálisan több száz nagykövetünk van, akik a magyar álláspont mellett erkölcsi alapon állnak ki, és nemcsak védik, hanem offenzívan képviselik azt” – mondta Balog Zoltán.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyarok is a kereszténységből tanulták meg azt, hogy úgy tudják védeni a sajátjukat, hogy közben nem pusztítják el a másokét.

„Erre érdemes vigyázni Európában, mert vannak olyanok, akik más alapon vannak, akik a világ más sarkából jönnek, és ezt nem értik, nem akarják, és ha kell, akkor erőszakkal is a sajátjukat képviselik. Mi ezt nem szeretnénk, mert az intoleranciával szemben semmiképpen nem lehet toleráns az ember” – tette hozzá.

A tárcavezető a március 15-i stuttgarti megemlékezésen mondott beszédében kifejtette, a magyaroknak ma is meg kell küzdeniük az összetartozásért. Európa manapság nagy kihívás előtt áll, és erre Magyarország és Közép-Európa más választ ad, mint Nyugat-Európa bizonyos részei – tette hozzá.

„Ha másként döntünk, a jövőnk is máskent alakul” – szögezte le.

Balog Zoltán szerint Budapest minden Németországban élő magyarra úgy tekint, mint aki segíti a Magyarország és Németország közti megértést, segíti Németországgal megértetni, miért gondolkodnak Magyarországon másképpen.

„Európát ostromlott várnak látjuk, most fog eldőlni, hogy megmarad-e a keresztény hitből kinövő kultúra”

- hangoztatta Balog Zoltán. Szerinte a Magyarországnak szellemi-lelki megújulásra van szüksége a 21. században, és a magyarok azért küzdenek, hogy ezt ne vegyék el tőlük.

„Ez nem menne a világ magyarsága nélkül” – mondta a miniszter, és a Köldökzsinór programra utalva emlékeztetett arra, hogy a magyar állam támogatja a világ magyarságát.

Borítóképünkön Balog Zoltán miniszter (b) Pro Cultura Hungarica-díjat ad át Gémes István evangélikus lelkésznek a stuttgarti március 15-i megemlékezésen 2018. március 11-én. Balra Berényi János stuttgarti főkonzul.

MTI Fotó: Emmi / Bartos Gyula