együttjárás

2019.10.15. 13:13

Magyarországra is befut a varsói gyors

A lengyel és a magyar politikában hosszú hagyománya van a kölcsönös egymásra tekintgetésnek: ami a lengyel politikában történik, az néhány éven belül bekövetkezik Magyarországon is, vagy fordítva. Ezt az együttmozgást írja le a „varsói gyors” kifejezés, amely a posztkommunista erők visszatérésével kapcsolatos jóslatként keletkezett.

1993-ban Lengyelországban, majd 1994-ben Magyarországon is kormányra került a kommunista utódpárt. Később a „varsói gyors” a két ország politikai erőviszonyainak alakulása közti hasonlóságok metaforájává vált. 2005-ben összeomlott a lengyel baloldal, és 2006 őszén megkezdődött a magyar baloldal összeomlása.

A Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös választása győzelme óta számos intézkedést másolt le a 2010 óta kormányzó Fidesz kormányzásából. Nem véletlen, hogy Brüsszel mindkét ország ellen elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást

– írja a V4NA-nak küldött elemzésében Lánczi Tamás politológus.

A 2018 októberében-novemberében tartott lengyel helyhatósági választásokon ugyan a kormányzó Jog és Igazságosság szerezte a legtöbb szavazatot, de számos nagyvárosban vereséget szenvedett. A lengyel ellenzéki összefogás győzött többek között Gdansk, Krakkó, Szczecin, Kielce és Radom városaiban, valamint a fővárosban, Varsóban. Az ország 107 legnagyobb városából mindössze hatban adja a polgármestert a PiS.

Október 13-án a „varsói gyors” a parlamenti választások után a helyhatósági voksolásokra is berobogott. Csak úgy, mint tavaly ősszel a PiS, a minapi önkormányzati választáson is a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, sőt, országosan megszerezte a szavazatok több mint ötven százalékát és a tavaszi európai parlamenti választásokhoz képest még növelni is tudta a táborát. Az ellenzéki összefogás következtében azonban elveszítette a fővárost és néhány nagyobb vidéki várost (például Dunaújvárost, Egert, Miskolcot és Szombathelyet). A Fidesz tehát úgy nyert, hogy közben a nagyvárosokban teret veszített.

A 2018-as lengyel helyi választások után a mainstream nemzetközi sajtó a PiS halálhírét keltette. A nyugati lapok hosszú cikkeket szenteltek az „Európai Bizottsággal vitatkozó” PiS hanyatlásának, és azt jósolták, hogy majd Varsó és a nagyvárosok lesznek az ellenzéki erők motorjai.

A vasárnapi lengyel parlamenti választás azonban erőteljesen rácáfolt ezekre a jóslatokra. Hiába maradt meg az ellenzéki összefogás, a Jog és Igazságosság mégis hatalmas győzelmet aratott:

az exit pollok alapján a szavaztok 43,6 százalékát szerezte meg a kormánypárt a kiugróan magas részvétellel zajló voksoláson. A Fideszre most hasonló feladat vár, mint a PiS-re az elmúlt évben. Ha ügyesen politizál, akkor a varsói gyors pontosan fog érkezni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában