Fotó: Balázs Attila / MTI

Fülöp Attila: a főváros a felelős az idősotthonaiban történtekért

Az ország 1600 szociális intézményéből mindössze 33-ban volt koronavírusos megbetegedés, ami jól mutatja, hogy a terület becsülettel helytállt – mondta Fülöp Attila.

A szociális ügyekért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: felbecsülhetetlen értéket nyújtottak a járvány idején a fogyatékossággal élőknek az infokommunikációs fejlesztések, így a kormány a jövőben is támogatni fogja az ehhez hasonló projekteket. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását anyagilag és kampánnyal is ösztönzik, és hamarosan jogszabály is születhet arról, hogy mindenki dolgozhasson, aki tud és szeretne.

A Magyar Nemzetben megjelent interjút változtatás nélkül itt elolvashatja:

Most, hogy a járvány első hulláma már lecsengőben van, hogyan összegezné a tapasztalatokat a szociális szférában? Melyek a tanulságok, amelyeket levonva már felkészültebbek lehetünk, ha lesz új hullám?

A terület becsülettel helytállt, ezt abból is tudom, hogy az elmúlt hónapokban országszerte rengeteg intézményben jártam. Összesen 1600 bentlakásos szociális intézmény van az országban, amelyekben idősek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek laknak, ezekből mindössze harmincháromban volt megbetegedés. Ha ezt összehasonlítjuk például Spanyolországgal, Olaszországgal vagy Nagy-Britanniával, látható, hogy nálunk sokkal jobb a helyzet. A járvány egyik hozadéka, hogy a társadalom nagyobb része látta: ezek az intézmények valóban otthonként szolgálnak az ott élőknek, a másik, hogy a koronavírus feltételezett második hullámának vagy bármilyen más járványnak sokkal felkészültebben és tudatosabban futhatunk neki.

Ki a felelős az ön által is említett intézményekben azért, hogy megjelenhetett a fertőzés?

A szociális szférában az 1602 intézményből 478 civil, 458 önkormányzati, 341 állami és 325 egyházi fenntartású, amiből jól látszik, hogy közel sincs állami monopólium ebben a szférában. Kristálytiszta, hogy minden intézménynél van egy fenntartó, amely – ahogy a nevében is benne van – fenntartja a rendet, köteles biztosítani az intézmény szabályos működését. Több fővárosi fenntartású intézménynél a kormányhivatal többszörös jogszabálysértést állapított meg, de ez nem volt általános az ország más intézményeiben, ahol nem láttunk olyan drámai képeket, mint Budapesten vagy Nyugat-Európában.

Minek köszönhető, hogy kevesebb megbetegedés történt a fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket ellátó otthonokban?

Az már a járvány kezdeti szakaszában látható volt, hogy elsősorban az idősekre veszélyes a vírus, ez lehet az oka annak, hogy inkább az idősotthonokban okozott megbetegedéseket, és a többi zárt közösséget – például a gyermekotthonokat is – szinte teljesen elkerülte.

A járvány után számos munkahely megszűnt, milyen mértékben hat ki ez például a megváltozott munkaképességű dolgozókra? Lehet olyan integrált foglalkoztatást végző cég, amely először inkább őket bocsátja el, ha kényszerleépítések vannak?

Először is fontos leszögezni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók közé nemcsak a fogyatékossággal élők tartoznak, hanem például a tartós betegséggel élők vagy azok is, akik súlyos műtéten estek át. Jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű (mmk) ember dolgozik Magyarországon, ami két és félszerese a 2010-es adatnak. Az ő életük és munkájuk tökéletes példája annak, hogy attól, hogy megváltozott a munkaképességük, a szándékuk változatlan: az általuk megkeresett pénzből szeretnék eltartani magukat és a családjukat. Foglalkoztatásukhoz persze létezik pénzügyi ösztönző is, ezt hívjuk rehabilitációs hozzájárulási adónak. Vagyis egy több mint 25 munkavállalóval rendelkező cégnek, ha nem foglalkoztat meghatározott arányban mmk-s dolgozót, akkor adót kell fizetnie. Ahhoz, hogy ezen a területen sikereket érjünk el, az állami szektornak össze kell fognia a versenyszférával, ezért indítottuk el év elején az Érték vagy! programunkat, hogy ösztönözzük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, karöltve a versenyszférával; ennek zajlik a jogszabályi előkészítése is.

Nemrég hoztak törvényt arról, hogy megerősítik az egyházak szerepét a szociális és gyermekvédelmi ellátások terén, illetve több állami tulajdonú ingatlan kerül majd át az egyház fenntartásába. Mit jelent ez a gyakorlatban, miért volt fontos megalkotni a törvényt?

Ennek az egyik legkézenfekvőbb oka, hogy az egyházak szociális missziója évszázados hagyományokra épül: már akkor is végeztek ilyen típusú feladatokat, amikor még államokról, jogrendről sem volt szó. Egyrészt ezt az évszázados elkötelezettségüket szeretnénk segíteni, másrészt az Orbán-kormánynak a kezdetektől stratégiai partnerei az egyházak. A törvény két fontos tartalmi részből áll. Az egyik, hogy 29 olyan intézmény van, ahol az utóbbi években az egyházak vállaltak át a szociális feladatok ellátását az államtól, így ők megkapják az ingatlant is ehhez. Ennek számos gyakorlati oka van, ­például egy egyszerű korszerűsítési pályázat benyújtása is nehézségbe ütközött, hiszen eddig nem tulajdonosai, csak használói voltak az ingatlanoknak.

Az elmúlt időszakban az örökbefogadás mellett a nevelőszülői hivatás szépségeire is felhívták a figyelmet, többek között egy dokumentumfilm is készült. Hogy látja, nyitottabbak lettek a magyarok erre a lehetőségre, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt?

A nevelőszülői hivatás fontosságára a Befogadlak című országjáró kampánnyal igyekeztük felhívni a társadalom figyelmét. A hosszú távú célunk egy mondatban úgy hangzik: a gyerekvédelem is legyen családközpontú. Ma 23 ezer gyermek van Magyarországon, akik nem a vér szerinti családjukban nevelkednek, olyan traumákon kellett keresztülmenniük, amiket a legtöbben elképzelni sem tudnak. Amikor a gyermekeket muszáj kiszakítani a saját családjukból, akkor az állam próbál meg segíteni, vagy úgy, hogy a gyerek intézménybe kerül, ahonnan kikerülve lényegesen nehezebb a társadalomba való beilleszkedés, vagy nevelőszülői családba kerül. Fontos azt is tisztázni, hogy a gyermekvédelemben élő gyermekek csupán néhány százaléka örökbe fogadható, hiszen róluk nem mondtak le a szüleik. Az örökbe fogadható gyerekek közül is sokaknak van testvérük, idősebb vagy fogyatékos, ezek a körülmények csökkentik a családra találás esélyeit. Ezért is fontos a nevelőszülők szerepe, hiszen sokaknak ez az egyetlen esélyük, hogy családban nevelkedjenek. Ugyanakkor a nevelőszülő mindig csak átmeneti segítség, hiszen a cél az, hogy vagy a vér szerinti saját családjukba visszakerüljenek a gyerekek, vagy örökre befogadják őket. Jelenleg 5500 nevelőszülő van Magyarországon, ez az elmúlt évekhez képest növekedést jelent. Ezt részben a kampánynak köszönhetően értük el, de a cél az, hogy hosszú távon is segítsük a gyerekek elhelyezését.

Többször is említette, hogy az informatikát a fogyatékosságügy szolgálatába kell állítani. Ezen a téren történtek idén előrelépések? Együttműködnek infokommunikációs cégekkel a vakokat segítő Távszem alkalmazáson kívül?

Éppen a közelmúltban találkoztam a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek vezetőivel, akik elmondták, hogy a mostani járvány alatt felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak ezek a fejlesztések. A szociális kapcsolattartás, amely a többségi társadalomnak is nehéz volt, a fogyatékossággal élőknek és családjuknak még sokkal nagyobb kihívást jelentett. Ezekre a fejlesztésekre a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított, és közös pontjuk volt, hogy minden esetben a fogyatékosságügyi szervezetekkel egyeztettünk, ők fejlesztették ki az applikációkat, saját szükségleteikre szabva. Ilyenek a siketeket segítő Kontaktszolgáltatás, amelyben egy okoseszköz segíti a jelnyelvi tolmácsolást; a vakoknak kifejlesztett Távszem, amely a mindennapi nehézségek megoldásában támogatja a felhasználókat; valamint az autistákat segítő Data, amelynek az életritmus kialakításában van szerepe. Ezek a projektek nagyon jól sikerültek, a jövőben is szeretnénk folytatni őket. Egyébként most zajlik a jelnyelvi törvény vitája a parlamentben, amelyben a Kontaktnak is kiemelt jelentősége van, mert az alkalmazásnak köszönhetően nincs szükség arra, hogy a tolmács fizikailag legyen jelen mindenhol.

Hogyan tudná összegezni a szociális szféra jelenlegi helyzetét és kilátásait?

A járvány miatt jobban reflektorfénybe került a szociális terület, minden kihívásával és szépségével együtt. Rengeteg intézményt látogattam meg az elmúlt hetekben, sok vezető hangsúlyozta, hogy a nehézségek kihozták ­kollégáik rejtett képességeit is, így ezek a hónapok közösségépítők is voltak. Olyan terület került fókuszba, amely eleve az élet kihívásaira és nehézségeire keresi a válaszokat a mindennapokban is. Most a járvány idején a területen dolgozók embert próbáló munkája is láthatóvá vált. Köszönet a helytállásukért! Ahogy arra az örökbefogadási törvény vitája is rávilágított, az Orbán-kormány polgári és keresztény alapú világlátásának helye van a szociális szférában. Ha az örökbefogadási törvényt nem ez a kormány nyújtotta volna be, hanem egy balliberális kabinet, akkor „jövőbelátó”, „európai színvonalú” jelzőket kapott volna. Az elmúlt évtizedekben a liberális és baloldali pártok kisajátították és szép fényes csomagolópapírnak használták a szociális területet, sokszor látványosságnak használva az érintetteket politikai céljaik eléréséhez. De legyen világos: a szociális gondoskodás keresztény alapokra épült, ezért elkötelezett a kormány ezen a téren is.

Borítókép: Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára nyilatkozik a sajtónak nevelőszülõknél tett családlátogatása közben Gávavencsellőn 2020. június 9-én

Dosszié

Dosszié

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Mérföldkőhöz ért az atomerőmű-beruházás
Betörés
Míg futballozott, kirabolták Ribéry lakását
nincs lassulás / 1 órája
Továbbra is nagy ütemben terjed a járvány Amerikában
Arizonában meghaladta a százezret a fertőzöttek száma, Miamiban lezárták az éttermeket.
Gyász
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam" Nagy szomorúsággal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy BÓDI KLÁRA csipkekészítő népi iparművész, az egri Epreskert úti Óvoda volt vezetője életének 74. évében, 2020. június 29-én megtért Teremtőjéhez. Hamvait 2020. július 10-én 14 órakor az egri Kisasszony temető kápolnájából a református vallás szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! A gyászoló család
Köszönetet mondok mindazoknak, akik CSALA ISTVÁNNÉ temetésén részt vettek és mély fájdalmamban osztoztak. Gyászoló lánya
"Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek" Juhász Gyula Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték őket, hogy a szeretett szülők, nagyszülők BÉRES SÁNDORNÉ sz. Lakatos Magdolna Állami Áruház - később Centrum Áruház dolgozója és BÉRES SÁNDOR Helyközi Távbeszélő Igazgatóság egri üzem (erősítő) vezetője hosszú útjuk végén békében megpihentek. Búcsúztatásukra 2020. július 3-án 13.00 órakor Egerben a Kisboldogasszony (Kisasszony) temetőben kerül sor.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik feledhetetlen halottunk MAJOROS SÁNDOR temetésén megjelentek és mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy HEGEDŰS IMRÉNÉ sz. Pördi Etel 90 éves korában elhunyt. Temetése július 3-án pénteken 14.30 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. A gyászoló család
"Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, emlékét őrizze béke és nyugalom." Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KÁRMÁN GYŐZŐ életének 79. évében elhunyt. 2020. július 03-án engesztelő szentmise után 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a Bazilika altemplomában. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. HOLLÓ BÉLA életének 92. évében elhunyt. Temetése 2020. július 3-án 10 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy drága Édesanyám CSALA ISTVÁNNÉ sz. Farkas Mária életének 88. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. július 2-án 13.30 órakor lesz. Előtte 13 órakor a temető kápolnájában engesztelő gyászmisét tartunk. Gyászoló lánya
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALÁNCZ TIBORNÉ sz. Simon Julianna életének 81. évében elhunyt. Temetése Budapesten, az Újköztemető szóróparcellájában lesz 2020. július 8-án 12 órakor. A gyászoló család.
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BALAJTI LÁSZLÓNÉ sz. Varjas Ilona életének 95. évében elhunyt. Temetése 2020. július 03-án 16.00 órától engesztelő szentmisét követően lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel emlékezünk MÁTYÁSI JÓZSEF autófényező-galambász halálának 5. évfordulóján. Felesége, Fia, rokonai, barátai
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAJOROS SÁNDOR életének 80. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 30-án 13.30 órakor lesz, előtte 13.00 órakor gyászmisét tartunk a temető kápolnájában. A gyászoló család
Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy SLAKTA TIBOR súlyos betegség után 2020. június 3-án életének 70. évében örök békére talált. Hamvait a Grőber temetőben helyeztük végső nyugalomra. Nyugodjon békében! Felesége és lánya
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik BALÁZS ÁRPÁD temetésén részt vettek és utolsó útjára elkísérték. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GAJDOS JÓZSEF hosszantartó betegség után, életének 92. évében elhunyt. Temetése a füzesabonyi "falusi" temetőben lesz 2020. június 26-án, délután 14 órakor. Gyászoló család
"A szeretet nem szűnik meg soha." Hálás szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, egykori munkatársaknak és az Egri Fertálymesteri Testület tagjainak, hogy SZABOLCSI ANDRÁS temetésén velünk voltak és mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Vincze Tibor hosszantartó betegség után, életének 76. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 25-én 14.30 órakor lesz. Gyászoló fiai, menye és unokája
A szeretett Férj, Édespa, Nagyapa, MURÁNYI ELEMÉR életének 81. évében 2020. március 16-án elhunyt. Hamvait szűk családi körben temettük el. Búcsúztatására 2020. június 26-án 16.00 órakor az Ostorosi Római Katolikus templomban kerül sor. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy özv. KIRÁLY ISTVÁN JÓZSEFNÉ sz. Varga Rozália életének 95. évében eltávozott közülünk. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 26-án 15 órakor lesz. Előtte 14.30 órától engesztelő gyászmise a temető kápolnájában. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAJOROS ANDRÁS volt Tanácsépítő dolgozó életének 83. évében elhunyt. Temetése az egri Lajosvárosi temetőben 2020. június 22-én 13.30 órakor lesz. A gyászoló család
interjú / 3 órája
Szijjártó Péter: a keleti nyitás politikája abszolút siker
Kühne Gábor/Tari Ottó
Műkincs / 4 órája
Előkerült Septimus Severus szobrának 35 éve ellopott feje
A Kő Lelke / 4 órája
Lenyűgöző kavicsképekből nyílt kiállítás Egerben (fotók)
Heol
LABDARÚGÁS / 5 órája
Fodor Foci emléke a labdarúgás egri ünnepévé koronázta a tornát
B. Cs.
STRANDLABDARÚGÁS / 5 órája
Energia SC: a gyöngyösiek meglepték a mezőnyt
B. Cs.
Búcsú / 5 órája
Előre megírta saját gyászjelentését Ennio Morricone