Sport

2014.07.06. 11:09

Vojtekovszki: Belgium mutatja a követendő utat

Szakmai szemmel, érzelmi alapon vagy csak „egyszerű” tévénézőként. Megkérdeztük, hogy ki, miként látja a labdarúgó vb-t? Vojtekovszki Csaba, az MLSZ megyei szakmai igazgatójánál a belgák favoritok. Indokai érthetőek.

Bódi Csaba

– Ilyenkor még az is a meccset néz, aki egyébként nem. Joggal teheti?

– Mindenképpen, mert a 2014-es brazíliai világbajnokság méltán érdemli ki a legnézettebb sporteseménynek járó elismerést – felelte Vojtekovszki Csaba. – Nemcsak magas a színvonal, hanem a mérkőzések hangulata is fantasztikus, nagy élmény nyújtva résztvevőnek, szurkolónak egyaránt.

– Mint a futballban dolgozó szakembernek milyen hatások érték az eltelt mérkőzések alatt?

– Rengeteg tapasztalatot szolgáltatnak az egyes mérkőzések. Eddig azt láthattuk, hogy a csoportmérkőzéseken felvállalt nyíltabb támadójáték sok gólt és a közönség számára szórakoztató mérkőzéseket hozott. Továbbjutni viszont csak azoknak a csapatoknak sikerült, amelynek a védekezésük is magas szinten működött, valamint rendelkeznek olyan egyéniségekkel, akik a ki-ki mérkőzéseken a különbséget jelentik. Az már szinte természetes, hogy a játékosok fizikálisan, mentálisan és taktikailag is magas szinten állnak, de a gyors játékon kívül a labdát is minden helyzetben az ellenőrzésük alatt tartják.

– Az egyes földrészek válogatottjainál felfedezett azonos elemeket?

– Az afrikai országok csapatainál kiváló adottságokkal rendelkező futballistákat találhatunk, de taktikailag rendre alulmaradnak a döntő pillanatokban. A dél-amerikai válogatottakra jellemző, hogy magas szintre emelték a három védős rendszert, ami magában hordozza a labdaszerzés utáni gyors támadás-befejezéseket. A házigazda brazil válogatottnál azonban nyomokban sem fedezhető fel a korábban megszokott könnyed brazilos futball. Számukra nagy segítséget jelent a hazai környezet, ami eddig átlendítette őket a nehézségeken.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Eden Hazardék (10) elbúcsúztak, de maradandót alkottak Fotó: abc7.com
[/caption]

– Az európai csapatoknál is akadt nehézség bőven...

– Számítani lehetett arra, hogy az elit bajnokságok és a Bajnokok Ligája elhasználta a legjobbakat, így a spanyol, az angol, az olasz és a portugál válogatott korai kiesése jelenthet akár meglepetést is, ám lehet igaz ennek az ellentéte is. Mint ahogy nem váratlan számomra Belgium szereplése sem, amely gárdát a végső győzelemre is esélyesnek tartom.

– Ezt a vélekedést mire alapozza?

– A belga labdarúgás 2002-ben a 71. helyen ált a válogatottak rangsorában. Ennek a következményeként új, a mi Bozsikunkhoz hasonló utánpótlás-programot indítottak el, amit következetesen felépítettek. Ennek a képzési rendszernek az eredménye a mostani válogatott keret, amelynek tagjai például az Atletico Madrid, a Manchester United, az Arsenal, a Bayern München, a Liverpool és a Manchester City csapatában szerepelnek. Mark Wilmots személyében kiváló szakembert irányítja a csapatot, aminek tudatában már nem meglepetés a belgák szereplése, és ha lenne még egy igazi gólvágó centerük...

– Vagyis adott a példa Magyarország előtt?

– Igen, egyértelműen! A belgák megmutatták, hogyan  lehet 10–12 éven belül a világ élvonalába jutni, következetes munkával és hozzáértő szakemberekkel. Számomra ez a világbajnokság legnagyobb szakmai értéke bármeddig is jut el Belgium.

Az összes klubban azonos játékrendszerben képezik a gyerekeket

Belgiumban tíz éve alakították át az utánpótlásképzést. Azóta játékosaik a nemzetközi piac legkelendőbb árucikkei, rendszeresen szereplői a korosztályos Európa-bajnokságoknak. Hogy mekkora volt a válság? A nemzeti csapat 12 év óta nem járt világbajnokságon, de Eb-n is 2000-ben szerepelt utoljára – társrendezőként. A válogatott a 71. helyre csúszott vissza a világranglistán. Első lépésként az ország futballvezetőinek már a 2002-es vb után eljutott a tudatáig, hogy új alapokra kell helyezni az utánpótlást, ha vissza szeretnének térni a világ élvonalába. Az akkori technikai igazgató, Michel Sablon és szakértő csapata tanácsának nyomán elsőként bevezetett változtatásként a 10 év alatti gyerekek bajnoki pontvadászatát eltörölték, 5–8 fős csapatok mérkőztek egymás ellen minden eredménykényszer nélkül. A legfontosabb szakmai húzásnak az számított, hogy az összes klubot rávették: ugyanabban a játékrendszerben képezzék a gyerekeket.

A 4–3–3-as hadrendet választotta a szövetség, mondván, ez a rendszer adja a képzés számára a legszélesebb taktikai mozgásteret. Természetesen mindennek a célja az volt, hogy a korosztályos és felnőtt válogatott is átvegye ezt a rendszert. Az első eredmények 2007-ben mutatkoztak, amikor az U21-es Eb-re eljutott a csapatuk (Magyarországon a Bozsik-program negyedik évét kezdjük...).

Egy évvel később ugyanez a generáció már a pekingi olimpián járt, ahol meglepetésre a negyedik helyen végzett. Ennek a gárdának a gerincét olyan játékosok adták, mint Vincent Kompany (Manchester City), Thomas Vermaelen (Arsenal), Marouane Fellaini (Manchester United). Ezenkívül 2008-ban és 2011-ben is felléptek az U19-es Eb-n, míg 2012-ben éppen a magyar csapat kárára sikerült kijutniuk az U17-es kontinenstornára. Jelenleg a belga fiatalok a legkelendőbb árucikkek a futball világpiacán. Csak néhány példa: a válogatott kapusa, Thibaut Courtois 22  (Atletico Madrid), Eden Hazard 23 (Chelsea), Kevin Bruyne 23 (Wolfsburg), Adnan Januzaj pedig 19 éves (Manchester United).

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!