Nagytálya

2018.10.30. 20:00

A bányászok különleges világának emlékeit őrzi a magángyűjtemény

Különleges magántárlat bújik meg Nagytályán, egy több mint háromezer darabból álló bányászgyűjtemény. Ercsényi István kezdetben az ásványokért lelkesedett, majd úgy döntött azt is megmutatja, honnan származnak a különleges kőzetek. Magángyűjteményében az ország minden tájáról találhatók darabok.

Süli Kinga

– Körülbelül harminc éve kezdtem ásványokat gyűjteni, s ennek során bányákban is jártam, volt, hogy onnan kaptam ásványt. Megtetszett a bányászok munkája, befogadtak, összebarátkoztam velük, ma már jobban otthon érzem magam egy bányában a föld alatt, mint a saját házamban. Egyáltalán nincs például bezártság érzésem – mesél hobbijáról Ercsényi István. Hozzáteszi, csodálatos szakma a bányászoké, csak sajnos már kihalóban van, elveszett ennek a mesterségnek a romantikája. Ő mindent megtesz, hogy minél többet megőrizzen ebből a különleges világból. Eredeti csillék, mérőműszerek, de bányászruhák és több mint száz fokos is található a gyűjteményében.

A gyűjtő lelkesen kalauzol kincsei között, mindegyiknek tudja a történetét, hogy kitől és mikor kapta. Rengeteg időt fordított és fordít a mai napig a tárgyak összegyűjtésére, az ország számos bányájából van eszköze, olyanokból is, amelyek már régen bezártak. Mint mondja, mindenkinek más a szenvedélye, ő erre költ szívesen. Minden darabot úgy őriz, ahogy a tulajdonosa hátrahagyta, rozsdásan, vagy éppen koszosan, földesen.

– Van több mint ötszáz ugyanolyan karbidlámpám, de mégis mind más. Mindegyik emberhez köthető, saját története van. Azért szoktam kérni, hogy ne tisztítsák meg a tárgyakat, mert pont ettől különlegesek, egyediek. A múzeumokban kiglancolják a kiállított darabokat, de én azt szeretem, ha úgymond szaga van egy-egy tárgynak, ha egyedi, és az enyémek ettől különlegesek – sorolja.

Ercsényi István a minibányája bejáratánál Fotó: Márkus Attila

Büszkén meséli, hogy miután a bányászok felismerték, tényleg elismeri, tiszteli a szakmájukat, és megőrzi értékeiket, elkezdték elhalmozni ereklyékkel, segítettek neki különlegességeket beszerezni. Így jutott egy különösen ritka érctálhoz, bányamentő készülékhez, metánmérőkhöz, bányamozdonytetőhöz és egy méretes bányalámpa-feltöltő állomáshoz is. Mint közli, van, amikor nehéz szívvel adnak neki tárgyakat, hiszen emlékek köthetők hozzájuk, de végül be szokták látni, hogy méltó helyük van a gyűjteményben, ő vigyáz rájuk. Rengeteg bányászoklevelet, elismerést is adtak már neki, a szakirodalomnak sincs híján. De az Egercsehi bányászzenekar hangszerei közül is őriz párat, mindent szívesen fogad, ami a bányászathoz köthető.

 

– Ezek mind értékek – fejtegeti –, s a jövőben is azok lesznek, ezért őrzöm őket. Bejelentkezést követően bárkinek szívesen megmutatom a gyűjteményt, fontosnak tartom, hogy minél többen lássák, milyen különleges is a bányászok világa. Volt már itt nyugdíjasklub, s volt, hogy én vittem el néhány tárgyat bemutatóra. Rengeteg bányásszal tartom a kapcsolatot, minden évben végiglátogatom őket, ilyenkor mindig gazdagodik valami újdonsággal a gyűjteményem, lassan ideje lenne újabb épületrészt birtokba vennem.

Még saját kis bányája is van

Ercsényi István a háza udvarán mindemellett egy kisebb bemutató, saját minibányát is kialakított, amelynek a felépítésében és berendezésében bányász ismerősei segédkeztek.

– Az ácsmunkákat a bányászok végezték el, a többi feladatot viszont én, de konzultáltam folyamatosan velük, hogy teljesen valósághű legyen a kiállítótér. Van benne eredeti sínpár, rajta egy szenes csille szénnel megtöltve, minden berendezési tárgy, de még a bejárat is bányákból származik. Büszke vagyok rá, hogy a bányászok szívesen segítettek a berendezésben, úgy gondolom, sikerült jól bemutatni, milyen is lehet egy bánya.

 

 

Ezek is érdekelhetik