ügyészségi esetek

2020.05.18. 14:07

A rendőrök bevitték, miközben tizenéves barátja meglépett a kocsijával

Amíg az egyenruhások bekísérték a rendőrségre, mert nem volt jogosítványa, addig az ifjú az utasára bízta a kocsiját. Utóbbi azonban nem hazavitte a négykerekűt, hanem autókázott egyet, majd elhagyta a járművet. Az ügyészség vádat emelt ellene.

Szalay Zoltán

Fotó: Shutterstock

– A büntetőtörvény rendelkezéseiből következik, hogy elkövethető a lopás bűnténye minden olyan tárgyra, dologra, ami nem a tolvajé – szögezi le bevezetőként a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője.

Dr. Konkoly Thege László azt is kifejti, hogy lehet erről szó akkor is, ha a tettes a holmit, értéket azért veszi el akár magától a tulajdonostól, akár mástól, hogy azután ő rendelkezzen tulajdonosként vele, vagyis megtartsa, vagy akár eladja.

– Más a helyzet akkor – folytatja a címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész –, amikor időleges birtoksértés az elkövető célja, esetleg az elvitt dolog átmeneti jogtalan használata, „kölcsönvétele”. Nem minősül például lopásnak az, ha a szomszéd kiveszi az újságot a mellette lakó postaládájából, végigolvassa, azután leteszi, vagy visszahelyezi, de nem viszi haza.

Arra is felhívja a figyelmet a szakember, hogy amennyiben valaki jogtalan használat végett vesz el gépi meghajtású járművet, akkor beszélhetünk csak bűncselekményről. Ha mondjuk más biciklijére pattan fel és hajt el vele, ez a cselekedet is büntetendő, de csupán szabálysértésként, ha a kerékpár visszakerül a gazdájához.

Két vádirat tartalmát is felidézi Dr. Konkoly Thege László mondandójának igazolására.

– Az egyik büntetőügyben egy 22 éves férfi idén február 1-jén reggel Horton az egyik élelmiszerüzlet előtti tárolóban látott meg egy lezáratlan kerékpárt. A kétkerekű értéke elérte 70 ezer forintot – eleveníti fel az első esetet a főügyészségi ügyész. – A vádlott által elvitt bicikli azóta sem került elő, a férfi azt nem csupán időlegesen használta arra, hogy kerekezzen egyet vele a környéken.

Miután a bűnüldözők elfogták a gyanúsítottat, és lezárták a vizsgálatukat, a Hatvani Járási Ügyészség kisebb értékre elkövetett lopás vétségével vádolja a kerékpártolvajt, a járásbíróságra benyújtott vádiratában pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a fiatalemberrel szemben.

A járművek önkényes elvivői számíthatnak rá, hogy bíróság elé kerülnek / Fotó: Shutterstock

- A másik bűntény a maga nemében különleges. Az is ebben az évben, februárban történt. A nyomozás során feltárt adatok szerint a Hatvani Rendőrkapitányság járőrei Hort belterületén megállítottak egy személygépkocsit ellenőrzésre. Hamar kiderült, hogy a sofőrnek nincs érvényes jogosítványa, emiatt az illetőt bekísérték a rendőrségre. Indulás előtt a férfi átadta a slusszkulcsot az utasának, arra kérve őt, hogy vigye haza az autót. A járműben maradt polgár azonban nem a megjelölt ecsédi címre hajtott a négykerekűvel, hanem furikázni támadt kedve, ismeretlen helyekre ment a járgánnyal, végül Gyöngyösön egy üres telken hagyta. Ott rá is bukkantak az egyenruhások. Ennek köszönhetően a kocsi visszakerülhetett a tulajdonosához.

– A szintén Hatvani Járási Ügyészség jármű önkényes elvételének bűntette miatt emelt vádat a terhelt ellen – ismerteti a vádiratot dr. Konkoly Thege László. – A vádhatóság azt indítványozza, hogy a bíróság sújtsa felfüggesztett szabadságvesztés-büntetéssel a tizenéves vádlottat, emellett a felfüggesztés próbaidejére rendelje el a pártfogó felügyeletét is.

Mindkét ügyben a Hatvani Járásbíróság hoz majd első fokon ítéletet.

Ekkora szankció várhat a tolvajra

A sajtószóvivő arra is rávilágít, hogy a Büntető Törvénykönyv 370. szakaszának első bekezdése úgy rendelkezik, az valósítja meg a lopás bűncselekményét, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ennek a deliktumnak az elkövetője – az eltulajdonított dolog értékétől függően – két évtől akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha bebizonyosodott, hogy ő a bűntény tettese.

A büntetőjogi kódex másik, 380. paragrafusának az első bekezdése a jármű önkényes elvételének törvényi tényállását foglalja magában. E szerint aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, alapesetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!