Digitális egészségügy

2022.05.27. 08:27

Naponta 800 ezer e-receptet írnak fel Magyarországon

Az orvosok és páciensek körében egyaránt van nyitottság a digitális megoldásokra Magyarországon.

Az EESZT pandémia alatt fejlesztett szolgáltatásai jó alapot teremthetnek egy különleges egészség-ökoszisztéma kialakításához, így hamarosan szükségessé válhat egy országos mesterséges intelligencia fejlesztési és egy egészségügyi információs központ felállítása is.

Az elektronikus vényírás aránya Magyarországon 2020 tavaszán rövid idő alatt 70 százalékról 90 százalék fölé emelkedett, és azóta sem esett vissza. Jelenleg már napi több mint 800 ezer elektronikus recept, több mint 550 millió ellátási esemény fut be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerébe, amelyhez mostanra mintegy 25 ezer szolgáltató csatlakozott.

A telemedicina szektort egyértelműen berobbantotta nálunk is a koronavírus-járvány, amely rámutatott az adatvezérelt egészségügy fontosságára, szükségességére és hiányosságaira is.

A járvány hatására lényegesen többet foglalkoztat minket az egészségünk, valamivel tudatosabbak lettünk, beszédtéma lett a mentális egészség, miközben a kényszerű helyzetben orvos és páciens egyaránt és meglepő nyitottságot mutatott a digitális megoldásokra. Az okozott nehézségek mellett a pandémia elindította az egészségügyi rendszert abba az irányba, hogy az ellátást komplex folyamatként kezeljük – emelte ki Kövesi Tibor, a Roche Magyarország stratégiai és szervezetfejlesztési vezetője.

Az ugyan nem valószínű, hogy a korábban tapasztalt gyors ütemű digitális átállás hasonló tempóban folytatódik, de számos megoldás – az online időpontfoglalás, az egészségügyi adatok megértése és elemzése, és remélhetőleg az egészségügyi ökoszisztéma szereplőinek erősebb partnersége – hosszú távon beépül a mindennapokba. Éppen ezért az is fontos lenne, ha sikerülne további strukturális fejlesztéseket generálni a közeljövőben, és holisztikus, betegközpontú megközelítéssel digitalizálni a folyamatokat, így egyre közelebb kerülnénk egy fenntarthatóbb rendszerhez.

Ma már napi 800 ezer elektronikus recept és 550 millió ellátási esemény fut be az EESZT rendszerébe

A digitális tér fejlesztését, az ellátás minőségének növelését és a személyre szabott kezeléseket hivatott segíteni például a Roche által létrehozott Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány (SzEFA) által kidolgozott digitális betegútmenedzsment webapplikáció, amelyet 2021-ben adtak át a magyar államnak. A jelenleg is zajló fejlesztés célja a teljes betegút alapú szemlélet logikai és digitális implementációja, ennek az EESZT rendszerbe történő beépítése folyamatban van, illetve zajlik a magyar betegellátási láncban való tesztelése is.

A kétirányú rendszer a betegek és orvosok számára is komoly újítást jelent, a betegút szereplőit kapcsolja össze az együttműködésük támogatása érdekében. Átláthatóvá teszi az ellátási láncot, ezáltal tervezhetőbb és hatékonyabb lesz a páciensek kezelése az alapellátástól a szakorvosi kezeléseken át egészen az utógondozásig, illetve a terápiák elemzéséig. A platform a későbbiekben lehetőséget teremt az adatok strukturált, rendszerszintű gyűjtésére is. Az orvosok protokollizált, ugyanakkor személyre és esetre szabott kezelési terveket tudnak összeállítani a betegút különböző fázisaiban, függetlenül a kezelések és beavatkozások helyszíneitől. A rendszer erősíti az egészségtudatos magatartást és biztonságos felületet hoz létre a napi és időbeni teendőkkel kapcsolatban.

Az EESZT már 2017 óta éles és elérhető mind az egészségügyi ágazat, mind a lakosság számára. A kötelező adatszolgáltatás minden, az egészségügy területén tevékenykedő szereplőt érint. Ennek a folyamatosan bővülő adatvagyonnak a megfelelő kezelése és kiaknázása egy központi egészséginformatikai irányítási rendszer bevezetése felé mutat – véli Szabó Bálint, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ vezetője.

A Tér funkcióinak bővítése téma lesz a Digital Health Essential rendezvényen, hiszen így tovább mérséklődhetnek az adminisztratív terhek, nőhet az EESZT dokumentumtárolási képessége, így átveheti az egészségügyi dokumentációk megőrzési kötelezettségének feladatát is. Hamarosan létrejöhet egy központi távdiagnosztikai vagy mesterséges intelligencia fejlesztési központ, s egy egészségügyi információs központ kialakítása is szükségessé válhat.

A Covid-19 alatt sokan próbáltak ki új megoldásokat, mint például a videókonzultációt, és bár a járvány lecsengése után ez az orvos-beteg találkozási forma visszaesett, de a diabetológia vagy pszichológia területén továbbra is igen kedvelt szolgáltatás maradt.

„Az EU tagállamainak digitális fejlettségét a DESI (Digital Economy and Sociality Index) négy átfogó terület összehasonításával méri, ezen mérőszámok alapján Magyarország 2021-ben a 23. helyen állt a 27 tagállam ranglistáján. Ebben persze nem csak egészségügyi mutatók szerepelnek. Az objektív szempontokat félretéve és fókuszálva az egészségügyi szektorra szerintem bizonyos területeken az élvonalban vagyunk, más területeken pedig a mezőny végén kullogunk.

A pandémia ráébresztett minket, mekkora a lemaradásunk más szektorokkal szemben a digitalizáció terén, miközben az állam hatalmas nyomás alatt a Covid-releváns fejlesztésekben jól vizsgázott, a magánegészségügyi szolgáltatók jó része nem élt a kényszer adta lehetőséggel. Az innovatív fejlesztő cégek szinte naponta dobtak piacra egy-egy jól megfogható területre koncentráló célmegoldást, ám ezek nem találtak felvevőpiacot a cashflow érzékeny magánszolgáltatók között. Jelenleg két út lehetséges: az egyik a megnyugvásé és a gyors visszarendeződésé, a másik pedig az átértékelésen alapszik, ami után szisztematikus tervezés vezet a stratégiai fejlesztések megvalósításához” – véli Dr. Máté Attila, az eHealth Software Solutions Kft. ügyvezetője.

A forprofit szektor kisebb területeken és lépésekben, kísérletező szemlélettel és pont ezáltal gyorsabban fejleszt, a közszféra azonban lassabban mozdul meg, de ha megmozdul, akkor nagyobb léptékű, átfogó, meghatározó fejlesztésekre is képes. Az ügyvezető véleménye szerint mindkét szektor digitális fejlődésében hatalmas potenciál van és most a nagyléptékű fejlesztésekhez is jó időben vagyunk, mert hazánkban egyre nagyobb az egészségipari innovációs aktivitás, a digitalizációs projektekhez szükséges uniós források vélhetőleg megérkeznek. Az emberek pedig egyre inkább az egészségszolgáltatások kritikus fogyasztóivá válnak, és egyre határozottabb igényt formálnak a jobb és gyors digitalizált ellátásra. Tehát minden oldalról nyomás alatt és cselekvési kényszerben vannak a szolgáltatók, akár állami, akár magán fenntartásúak.

Az innovatív digitális megoldásokról, az egészségügyi szakemberhiány enyhítésének lehetőségeiről is szó esik majd a május végén megrendezésre kerülő Digital Health Essential konferencián, valamint novemberben, a 3. Digital Health Summit-on, Magyarország vezető digitális egészségügyi rendezvényein. Az eseményeken szó lesz arról is, hogy lehet nyereségesen és hatékonyan működtetni egy egészségügyi vállalkozást, fejleszteni és erősíteni a hosszú távú üzleti kapcsolatrendszert.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában