csillagászat

2021.03.31. 16:30

A 2I/Boriszov lehet a valaha talált legősibb üstökös

A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 2I/Boriszov az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint.

An astronomer prepares his telescope at La Silla European Southern Observatory (ESO), ahead of a solar eclipse in La Higuera, Coquimbo Region, Chile, on July 02, 2019. - Day will briefly turn to night Tuesday over large parts of Chile and Argentina as a total eclipse of the Sun plunges a vast swath of the southern Pacific and the cone of South America into darkness. (Photo by MARTIN BERNETTI / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: Martin Bernetti

A csillagászok szerint a 2I/Boriszov valószínűleg korábban sohasem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ezáltal háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből létrejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprendszeren túlról érkezett égitestnek.

– A 2I/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi ősi üstökös – mondta Stefano Bagnulo, az észak-írországi Armagh Obszervatórium és Csillagvizsgáló szakértője, a Nature Communications című tudományos lapban kedden megjelent tanulmány vezető szerzője.

Bagnulo és kollégái a poliametria nevű technikát használták az üstökös részletes elemzésére. Ennek segítségével össze tudják hasonlítani a csillagközi látogatókat a „helyi” üstökösökkel – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Arra jutottak, hogy

a 2I/Boriszov poliametrikai jellemzői különböznek a Naprendszer üstököseitől a Hale-Bopp üstökös kivételével.

Ezt 1997-ben rekordideig, 18 hónapig lehetett megfigyelni szabad szemmel, és ez volt az egyik legősibb üstökös, melyet addig a csillagászok valaha láttak. A Hale-Boppról úgy vélik, hogy csak egyszer haladt el a Nap mellett, ezáltal alig volt rá hatással a napszél és a Napból érkező sugárzás. Ez azt jelenti, hogy

ősi, tehát összetétele nagyon hasonlatos ahhoz a gáz- és porfelhőéhez, melyből 4,5 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

A polarizáció, az üstökös színe és összetétele elemzésével a tudósok arra jutottak, hogy a 2I/Boriszov még ősibb, mint a Hale-Bopp.

– A 2I/Boriszov csillagközi térből érkezése az első lehetőség egy másik bolygórendszerből érkező üstökös összetételének tanulmányozására – mondta Ludmilla Kolokolova, a Marylandi Egyetem tudósa.

2I/Boriszov az Európai Déli Obszervatórium felvételén
Fotó: O. Hainaut / European Southern Observatory / AFP

A jövőben Bagnulo reményei szerint a csillagászoknak új, jobb lehetőségük is nyílhat egy vándorló üstökös vizsgálatára, az ESA ugyanis 2029-re tervezi a Comet Interceptor program indítását, mellyel képesek lehetnek eljutni egy másik csillagközi objektumhoz, amennyiben azt elérhető röppályán fedezik fel.

A földi teleszkópok használatával is lehet azonban információkat szerezni a 2I/Boriszovról. Bin Jang, az ESO csillagásza és csapata a Nature Astronomy című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével megállapították, hogy a 2I/Boriszov csóvája kompakt kavicsokat is tartalmaz, mintegy 1 milliméteres vagy annál nagyobb szemcséket. Megállapították, hogy a szén-monoxid és víz relatív mennyisége drámai módon megváltozott az üstökösben, ahogy közeledett a Nap felé. Ez

azt sugallja a szakértők szerint, hogy az üstökös olyan anyagokból áll, melyek a bolygórendszer különböző helyszínein alakultak ki.

Bár a 2I/Boriszov volt az első bolygóközi üstökös, amely elhaladt a Nap mellett,

nem ez volt az első csillagközi látogató. Az első az Oumuamua volt, az objektumot 2017-ben észlelték.

A szivaralakú űrszikla a Naptól 38 millió kilométerre haladt el, majd elhagyta a Naprendszert. Eredetileg üstökösnek nyilvánították, később az aszteroidák közé sorolták, mivel nem volt csóvája (legutóbb pedig ismét volt olyan tudományos nézet, hogy üstökös lehet, mert a pálya rendellenességeit gázkiáramlással magyarázták – a szerk.).

Művészi impresszió Oumuamua-ról
Fotó: M. Kornmesser / European Southern Observatory / AFP

Borítókép: Az Európai Déli Obszervatórium egyik létesítménye Chilében

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!