Népszerűsíteni kellene a magyar élelmiszereket a fiatalok körében

A fiatalokat megszólító kommunikációs kampány sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, fontos fizetőképes tagjai lehetnek a magyar élelmiszereket előszeretettel vásárlóknak – állapították meg egy friss kutatásban.

Budaörs, 2020. július 13. A baromfihús származási országát táblán jelölik a CBA Príma Élelmiszer Áruházban Budaörsön, ahol a tudatos vásárlói magatartás erõsítésérõl tartottak sajtótájékoztatót 2020. július 13-án. Július 15-tõl a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, illetve eredetének helyét is táblán kell jelölni, és egyúttal meg kell jeleníteni a származási ország zászlóját is. A nem elõrecsomagolt zöldség és gyümölcs esetében a származási országot jelenleg is fel kell tüntetni szövegesen, de július 15-tõl az országzászlót is meg kell jeleníteni, amennyiben a származási ország Magyarország. A szabályozás a termelõi piacokat nem érinti. MTI/Máthé Zoltán

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

Egy új tudományos felmérés, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára készített több mint 1400 kérdőív feldolgozásával kimutatta: az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban.

Jellemzően az X (37-60 évesek) generáció tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, ők már kiforrott preferencia-rendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak.

A 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék

- írták.

Ugyanakkor a fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferencia-rendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem választják elég gyakran a magyar élelmiszereket, azok aránya vásárlásaikban 26 százalék körüli – tették hozzá.

Az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége voltak a dobogós helyezett szempontok

az élelmiszervásárlás preferenciarendszerében. Az élelmiszer olcsó mivolta is háttérbe szorult ezekhez képest – írták.

Kitértek arra is: a vásárlók jelentős része (40,2 százalék) nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de csaknem ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék).

A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, az ár szempontjából, azonban már a legtöbben (44 százalék) tartják drágábbnak a magyar élelmiszereket, és kevesebben (28 százalék) ítélik azonosnak a kül- és belföldi élelmiszerek árát, és ennél is kevesebben (13 százalék) gondolják, hogy a külföldiek kerülnek többe.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, mindössze 25 százalék volt az igennel válaszolók aránya.

Érdekes jelenség volt az is, hogy

a válaszadók 75 százaléka mondta, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat.

Eközben a válaszok alapján a magyar termék preferálásában szinte semmilyen szerepet nem játszik a divat, a vagy a baráti példa, azt is csupán 20 százalék nyilatkozta, hogy szülői példát követ ezzel.

A megkérdezettek úgy vélik az általuk vásárolt élelmiszernek átlagosan 30 százaléka a magyar élelmiszer, és ez meglehetősen nagy arány.

Borítókép: a baromfihús származási országát táblán jelölik a CBA Príma Élelmiszer Áruházban Budaörsön, ahol a tudatos vásárlói magatartás erősítéséről tartottak sajtótájékoztatót 2020. július 13-án.