A halmozódások fűtik a hazai lottóforgalmat

A fogadásszervezőnél 2014 és 2019 között a számsorsjátékok összforgalmi aránya mérséklődött a sportfogadási és a sorsjegyüzletág megerősödésével összefüggésben. Az üzletág súlya az összforgalomban 36,1-ről 24,3 százalékra apadt – írja a Világgazdaság.

Az ötös lottó esetében átlagosan hárommillió alapjátékot adnak fel egy héten. Azonban ahogy nő a várható főnyeremény, úgy emelkedik a szelvényszám, például tavaly tavasszal, amikor 38 hét után vitték el a jackpotot, hetekig ötmillió felett volt, végül a hétmilliót meghaladva tetőzött.

Az ötös lottó ára legutóbb 2019. december 28-án, három év után változott, amikor az alapjáték 250-ről 300 forintra drágult. A részvételi díjak emelésével a nyereményalap is dinamikusabban növekedett.

A 250 forintos alapjáték három évében a telitalálat legalább 392 millió, legfeljebb 6,43 milliárd forintot ért, miközben a súlyozott átlag 2,67 milliárd volt. Ugyanebben az időszakban a négytalálatos nyeremények 528 ezer és 5,32 millió forint között szóródtak, a hármasokért 10,6–35,8 ezer, a kettesekért pedig 1,3–2,7 ezer forintot fizettek. Az ötös lottó révén az elmúlt öt évben 6461 játékos lett milliomos, 11 pedig milliárdos.

A játékszervező által végzett, ötös lottóval kapcsolatos kutatás szerint a várható főnyeremény növekedésével egyre többen kapcsolódnak be a játékba. A nem minden héten játszó válaszadók 54 százalékának figyelmét már az 500 millió forintos jackpot is felkelti, 1 milliárd forintnál további 28 százalék csatlakozására lehet számítani, 2 és 3 milliárdnál pedig plusz 8, illetve 10 százalékra.

A játékosok többsége még mindig a hagyományos lottózókat választja, de az interaktív csatornák forgalmi részaránya emelkedik, a 2015-ös 3,7 százalék után 2020-ban már 11 százalékos szinten mozgott.

Borítókép: Sisak Attila lottószelvényeket tölt ki Debrecenben, a Szerencsejáték Zrt. Darabos utcai lottózójában, 2019. március 22-én