Lehull a lepel: a hevesi gazdák elárulták a titkot, így válasszon mézédes dinnyét!

Hevesen, az Erdőtelki úton, a városból kifelé haladva egy hirtelen balkanyar után dinnyeföld tárul az arra járók elé négy hektáron. Szedik a földről a hazai dinnyét, mint ahogyan az elmúlt hetekben is. Az idő jó volt, segítette a termést.

– Itt minden dinnyét nekem találtak ki, ezt írja meg! – kiabálta nevetve az az idénymunkás, aki éppen egy tizenöt kilogrammosnál is nehezebbet kapott el, majd dobta tovább a kollégájának. Nevettek, de persze a munka nehéz. A dinnyeszedés az egyik legnehezebb fizikai munka, húsz perc alatt egy nagyjából húsz mázsás dinnyerakás hirtelen össze is állt Heves város határában a homokos dinnyeföldön. Ezt a feladatot nem lehet másképpen csinálni, gépekkel helyettesíteni, csak hajlongva, a földről emelve és tovább dobva a föld szélén lévő kupacig. Innen kerül majd autóba a hevesi dinnye és szállítják tovább, boltokba, út menti árushelyekre.

Bencsik Lajos, a terület gazdája, dinnyetermesztő bizakodva nézte a növényi levelek alól fényesen kimagasló tizenöt kiló körüli gyümölcsöket.
– Ezeknek egy része még exportra is mehet a hazai árushelyeken kívül, csak az átvételi ár lehetne jobb – jegyezte meg Bencsik Lajos a karjait széttárva.

A magyar dinnyének kiváló a minősége és mennyiségben is nagyon jó az idei termés, több évtized átlaga alapján a mostani kiemelkedő évnek számít, mondta el a heol.hu számára korábban Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. Ezt támasztja alá a hevesi tapasztalat is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján jelenleg Magyarországon 2600 hektáron termesztenek görög-, 400 hektáron sárgadinnyét. Békésben 1100 hektáron, a szabolcsi-hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, a heves-jászságin 200, a tolnai-fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. Bár a termőterület 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a technológiai fejlődésnek és az öntözésnek köszönhetően a hozam stabilizálódott. Görögdinnyéből 130-140 ezer tonnára számítanak a kamara szakemberei, amellyel a hazai ellátás tökéletesen biztosított.

Bencsik Lajos és családja öt és fél hektáron termel. A területen összesen huszonnégy kilométernyi öntözőcsövet rejt a föld, s ugyanennyi takarófóliát is. Napi tizenkét órán át még most is megy az öntözés. Ők már június végén elkezdték szedni a dinnyét a földről, július elején már két árusstandot is tudtak nyitni. A Rubin fajtából másfél hektáron termelnek, a dinnye íze, színe tökéletes.

– A nagy, tizenöt kilós vagy nagyobb dinnyékre idén kisebb a kereslet, pedig azok is nagyon finomak – emelte ki a hevesi gazda. – A hevesi és jászsági térségben a dinnye hetven százalékát a belföldi piacon értékesítjük, de az igazi összefogás még ahhoz kellene, hogy az átvételi ár jobb legyen – mondta el Bencsik Lajos. Hozzátette, a százhúsz forintos nagykereskedelmi átvételi ár az önköltséget sem fedezi, akkor, amikor az elmúlt években közel négyszeresére drágult a termelés, az alapanyagok ára. Ma egy hektár intenzív dinnyetermesztés a szedésig három millió forintjába kerül a termelőnek. Az összefogással nem csak az átvételi árat lehetne elfogadható szinten tartani, hanem fel kellene jobban lépni az import, meg azok ellen, akik a főleg balkáni országokban megtermelt import dinnyét átcsomagolják és átcímkézik, majd ezt magyarként adják el.

Korábban többen azt jósolták, hogy a magyar dinnye szezonja akár szeptember végéig is eltarthat. Bencsik Lajos ezt cáfolta, magyarázata szerint a mostani dinnyefajták nagyon érzékenyek a napsütésre és hajlamosak megégni a túl nagy UV sugárzás miatt.

– Itt a hevesi homokos talajon dinnyeszedés közben negyven fok fölött van a hőmérséklet, hiába ír a meteorológia jóval kevesebbet. Ha a dinnye megég, akkor vége is az egésznek – fűzte hozzá Bencsik Lajos. Közölte, ha ilyen marad az idő, akkor augusztus 10-e után már nem nagyon lesz szedhető magyar dinnye sehol a földeken, úgyhogy aki szeretne finomat enni, az még augusztus elejéig tegye meg ezt, vegye és egye a finom magyar és hevesi dinnyét.

Hogyan lehet megállapítani, hogy melyiket vigyük haza? - Nagyon sok vásárlási praktika létezik arra, hogy miként lehet megállapítani, melyik a jó dinnye. A hevesi dinnyések azonban nem elsődlegesen az ütögetéssel vagy kopogtatással állapítják meg, melyiket lehet leszedni, vagy hazavinni. Bencsik Lajos elárulta az igazi dinnyés praktikát, ami szerint a termőszár kocsányát kell nézni. Ez a leszedés után három vagy négy napig is zöld, ha már elszáradt, akkor azt a gyümölcsöt régen szedték le. Az igazi dinnyeszakértők azonban elsősorban a dinnye színeiről, az árnyalatokról állapítják meg, hogy melyik a jó. – A színe mellett a jó dinnye arról ismerhető meg, hogy márványosan csillog a felülete és csúszik rajta az ember keze. A nyers dinnyébe beleakad a körmünk – mondta el Bencsik Lajos. Kiemelte, ha megütögetjük vásárláskor, akkor az üveges hang a jó, ami már nem ilyen, az valószínűleg belül már meg van szakadva, túlérett. Mi az ilyen dinnyét már nem vesszük le és nem visszük árulni. Nálunk elsődleges szabály, hogy csak minőséget szabad adni – tette hozzá a dinnyésgazda.