Földügyek, kérelmek és helyi termékek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkájában

Évindító sajtótájékoztatót tartott Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke, amelyen szót ejtett egyebek között a szervezeti átalakulásról, a jogszabályi változásokról is.

Elsőként arról beszélt, hogy tavaly is rendben működött a falugazdász hálózat, amelynek harmincegy tagja négyezer egységes kérelmet és nyolcezer őstermelői igazolvány megújítását végezte el, azaz a kérelmek és az igazolványok nyolcvan százalékát ők intézték. A tavalyi átszervezés után országosan 70 körzetközpont maradt a 124-ből, megyénkben pedig három az ötből. A falugazdászok azonban minden településre kilátogatnak, ahogyan eddig is tették. A földforgalmi törvény változásával megnőtt a települési agrárgazdasági bizottságok szerepe, ők mondanak véleményt arról, kik azok, akik helyben földhöz juthatnak. Heves megyében a kamara elnöksége 51 alkalommal ülésezett, s 2400 földügyben döntött. Nem csak adás-vételről, hanem csereügyletekről is. Megszűntek a feles bérletek, de a haszonbérleti szerződések megmaradtak.

- Tavaly körülbelül száz rendezvényt szervezett az agrárkamara, a gazdafórumoktól kezdve az Itthonról-otthonra és az Európai Friss Kalandok nevű, helyi termékeket népszerűsítő rendezvényeken át az osztályülésekig. Kilenc osztály működik a megyében, kisebb-nagyobb aktivitással. Legnagyobb befizetőink, az élelmiszer-ipari vállalkozások munkaerő-hiánnyal küzdenek. Ingyenes képzések szervezésével törekszünk arra, hogy megtérüljön az ő tagdíjuk is – mondta Szendrei László.

Hozzátette, az agrárkamarai tagok érdekeit képviselve lobbiznak azért, hogy a közös agrárpolitikáról szóló megállapodásban minél előnyösebb pozícióba kerüljenek a magyar gazdák. A tavaly hosszabb időn keresztül működtetett jégkármérséklő rendszert a kamara tartja fönn, ezzel is a magánszemélyek, gazdák és cégek több milliárd forintnyi értékét védték meg.

A teljes cikket elolvashatja a Heves Megyei Hírlap szerdai lapszámában!