Heves megyében is gondot okoz a munkaerőhiány, hiába indult el már tavaly a dolgozók toborzása

A munkaerőhiány mennyiségi és minőségi formában is jelentkezik. Az előbbinek demográfiai oka van, a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma elmarad a kilépőkétől. A minőségi probléma oka az, hogy a munkaerő-kínálat a képzettség tekintetében gyakran nem felel meg a munkáltatói igényeknek. Hazánk egyik vezető állásportálja, a Profession.hu felméréséből kiderül, hogy a munkaadók intenzív toborzásba kezdtek, hogy a passzív, de potenciális munkaerőre is rátaláljanak. A tavalyi utolsó negyedévben megyénkben hatvan százalékkal emelkedett az álláshirdetések száma 2020 azonos időszakához képest. Elsősorban a szakmunkások iránti nagy kereslet a jellemző, főleg a vendéglátóiparban. Sok segéd- és betanított munkásra, illetve kereskedelemben dolgozóra lenne szükség, de szinte mindenhol lenne hely a megfelelő szakképzettségű munka­vállalónak. 

A toborzást választotta a sofőrhiány enyhítésére a markazi székhelyű K&V Nemzetközi Fuvarozó Kft. is. Tóth Melinda, a cég toborzási szakértő munkatársa a közelmúltban arról beszélt lapunknak, hogy a gépjárművezető-szakma is kezd ki­öregedni. 

Fiatalítani szeretnénk a gárdát a cégünknél. A következő két évben a háromszáz sofőrünk közül harminc lesz nyugdíjaskorú, vagy nyugdíj mellett dolgozik most is. Ezt a szakmát nagyon kevés fiatal választja

-  fogalmazott Tóth Melinda. 

A hatalmas munkaerőhiánnyal küzdő vendéglátás és turizmus az elsők között vált a járvány áldozatává, mert leállt az idegenforgalom. A hagyományos kereskedelem, illetve vendéglátás-turizmus szakmai képzést is nyújtó gyöngyösi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskolában már tavaly felhívta a figyelmet Géczi Zsolt gyakorlatioktatás-vezető, hogy jelentős volt a pályaelhagyás ezekben a szakmákban. 

– Olyanok is elmentek az akkor virágzó ágazatokba, például az építőiparba, akik már évtizedek óta a vendéglátásban dolgoztak. Ha vissza akarják csábítani őket a szektorba, a munkáltatóknak alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk – emelte ki Géczi Zsolt. 

Az agrárszektor korábban bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki ott dolgozni, főleg kétkezi munkát végezni. Bár a mezőgazdaság legalább középfokú szakképesítést igényelne, legtöbbször betanított dolgozóval kell beérniük a munkáltatóknak. Molnár Gábor abasári borász már tavaly szóvá tette, a mentalitással is gond van. 

– A képzettség hiánya is baj, de a legtöbb itt végzendő feladat betanított munka. Ennek elsajátításához leginkább megfelelő hozzáállás kellene. Egyre inkább csak olyan szabad munkaerőt találni, aki azért ér rá, mert a mentalitása miatt máshol sem állja meg a helyét. Ezzel együtt egyre drágábban szegődnek el az emberek – közölte Molnár Gábor. 

Papp Gáborné francia női szabómester, az egri Joli Szabóság tulajdonosa elmondta, hogy negyvenhárom év alatt kilenc tanulója volt, abból három maradt a pályán. 

– A kisipari szakmák leértékelődtek, s általában is óriási bajok vannak a felfogással. Mindenki rögtön bársonyszékbe akar ülni jó fizetéssel – hangsúlyozta Papp Gáborné. 

A jövő megoldása a jó szakképzés - Tavaly változások történtek a középiskolai szakképzésben. A felmenő rendszerű oktatásba visszatért a technikumi forma, új alapokra helyezték a hároméves szakmunkásképzést is. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara már gondolt az általános iskolásokra is, évek óta szervez nekik pályaorientációs tábort. Kun Krisztina, az iparkamara pályaorientációs tanácsadója elmondta, céljuk az, hogy a tagvállalataiknál dolgozók gyermekei sok szakmát megismerjenek. Cégeket keresnek fel, ahol a képet kaphatnak a gépészetről, az informatikáról, egy vállalat adminisztrációs és logisztikai területeiről, de akár egy cukrász munkájáról is. Szállodákban a vendéglátás egészét megismerhetik. A táborban is mesterek ismertetik a szakmájuk fortélyait, s a diákok közben észre sem veszik, mennyi mindent megtanultak.