Nincs nagy gond a borvidékeinken, hiszen vizel a szőlő, ha elvágjuk a vesszőt

Kovács Zita, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint jelenleg a szálvesszőkötözésnél tartanak a szőlősgazdák a Mátraalján. 

– Az utolsó utáni pillanatban jött meg az eső, fellélegezhetünk. Bár még eshetne, de ne legyünk telhetetlenek – mondta a szakember, utalva a rendkívül száraz, szinte csapadékmentes előző hónapokra. Hozzátette: pillanatnyilag az időszaknak megfelelő állapotban van a szőlő, a gazdák végzik a talajmunkákat, a kötéseket, kultivátorokkal lazítják a talajt. Lassan a növényvédelmi munkák is időszerűek lettek, a csapadék hatására a gyom is magára talált. 

– Sajnos nem volt hideg telünk, ami azt is előrevetíti, hogy kénytelenek lesznek a termelők a vegyszerekhez nyúlni. Bár azok a jelen piaci körülmények között kiemelkedően magas áron érhetők el – közölte. 

A téli aszályos időjárás a szőlőnek még nem okozott gondot. Ezt már az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, Farkas Attila mondta a Heol.hu kérdésére. 

– Nagyobb fagy sem károsított, illetve nem volt sár, a munkavégzést ez sem hátráltatta. Minden feladatot – metszés, venyigehúzások, szőlőkötözés – időben, vagy korábban sikerült elvégezni – fogalmazott. Szavai szerint az áprilisban hullott 40, majd 10–15 milliméter csapadék a szántóföldek számára életmentő volt, de a szőlőnek is nagyon kellett, elősegítette a növény feltöltöttségét. 

Elindult a nedvkeringés, vagy ahogyan népiesen mondják: vizel a szőlő, ha elvágjuk a vesszőt. A szárazság miatt a gyomosodás még nem kezdődött el. Kijelenthető, hogy az időjárás a terméskilátásokat nem rontotta, a szőlőben végzett munkákat pedig segítette 

– tudatta. 

Az elnök szerint más kérdés, hogy milyenek a kilátások, mert a jövedelmezőséggel komoly bajok vannak. A százforintos átlagfelvásárlási árak tarthatatlanok, hiszen minden más drágult. Nem véletlen, hogy százhektáros nagyságrendben történnek kivágások, s az eddig nem művelt ültetvények egyre rosszabb állapotúak. Gond, hogy bár vannak területek, például Egerszóláton, Makláron, Nagytályán, amelyek szántóföldként gazdaságosabban lennének művelhetők, a birtokok szétaprózottsága miatt nehéz ezeket szántófölddé vissza­rendezni. 

Megtudtuk: a borvidéken 5600 hektáron, benne új ültetvényeken is gazdálkodnak, ám ebből 4800 hektáron szüretelnek. 
– Félő, egyszer arra ébredünk, hogy ezer hektárral kevesebb van – fejtette ki Farkas Attila. – Az okok? Az ültetvénytelepítési költségek hektáranként négy–öt millió forintot tettek ki a járvány előtt, ma hét–nyolc millióra rúgnak. Tavaly óta nőtt a támrendszer és az élőmunka költsége is. Egy korábban 2500 forintba kerülő fém- vagy végoszlop most hatezer. Egy fém támrendszer költsége egy-másfél millióról négyre nőtt. Az oltvány darabja is háromszázról négyszázra.