Az elmúlt tíz év leggyengébb termését produkálja idén a magyar alma

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint az utóbbi évtized leggyengébb termése, becslésük alapján, a tavalyi 520 ezer tonna helyett idén legfeljebb 350 ezer tonnát jelent. Ráadásul, a hőség és az évszázados aszály miatt a gyümölcsméretek sok ültetvényben elmaradnak az ilyenkor szokásostól. Apáti Ferenc, a FruitVeb ügyvezető elnöke szerint ezt jóindulattal sem lehet jó termésnek nevezni, hiszen ez egy normál év termésének a fele.

– Ebből nagyjából 100-120 ezer tonna étkezési alma, ami ugyan szűkösen, de elegendő lehet a hazai piacok ellátására Az ipari almából durván 200-230 ezer tonna áll majd rendelkezésre, amelynek 85-90 százalékából léalma lesz. Ám a sűrítménygyártó üzemek kapacitásának felére jut csak alapanyag – fogalmazott Apáti Ferenc.
A gyöngyösi Székely családi gazdaság Nagyréde közeli ültetvényén a korábbinál már kisebb területen termelnek almát. Székely Gábor, a cég társtulajdonosa arról beszélt, hogy sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem jó a termés. 

– Tavasszal volt némi fagy, mert a cseresznyénken tapasztaltunk károsodást, sőt a szilvánk gyakorlatilag tönkrement. A fagyás és a hűvös tavaszi időjárás az alma esetében a terméskötődést befolyásolta negatívan. A nagy nyári hőség sem használt, mert fokozta gyümölcs minőségének romlását. A fő probléma azonban az aszály. Itt csapadék augusztus közepén volt először, akkor is csak 20-30 milliméter esett, de gyakorlatilag nem is hasznosult. Ahogy leesett, már párolgott is el. Nyár elején volt még két részletben jó 20 milliméternyi eső. A többi gyümölcsfajtánkkal ellentétben az almából nincs Szedd magad! akciónk. Sem a minőség, sem a mennyiség nem teszi lehetővé, hogy étkezési almaként értékesítsük. Az idei termésből gyümölcslé lesz, pedig 2010 óta nem nagyon adtunk le ipari minőségű árut – mondta Székely Gábor.

Székely Zoltán társtulajdonos, a szót átvéve közölte, hogy nyírségi és hatvani termelők szerint is az ipari alma felvásárlási ára 20 és 45 forint között állhat be idén. 

– Ez megalázó ár . Ahol viszonylag kevés az alma, ott 45 forintot adnak érte, ez Szabolcsban egészen biztosan igaz. De van olyan nagykereskedelmi cég, amelyik 25-30 forintos árral fog kijönni. A termelő önköltsége ennek a többszöröse. Mi két és fél hónapig öntöztünk a saját kutunkból, erre az időre most hárommillió forint körülire rúg a villanyszámlánk – fakadt ki Székely Zoltán. 

– Ahol nem öntöztek, ott katasztrofális termésmennyiségre számíthatnak, s úgy hallom, alig negyven milliméteres lesz az alma mérete. A nagyon magas költséggel öntözött, méregdrága jégvédő hálóval és egyéb kiegészítőkkel ellátott új ültetvények azonban szép summát hoznak a gazdáknak, mert ott étkezési minőségű alma termett. Annak pedig a nagybani piacon 300 forint körül van kilója, és nem is igen lesz alacsonyabb. Mi, most azt kell mondjam, szerencsére, az almafáink jelentős részét már kivágtuk, Már csak Idared, Golden, Jonica és zöldalma van. Jól jellemzi a gyenge termést, hogy mintegy 300 Jonica almafánk van, és annyit nem tudok összeszedni, hogy egy ládával hazavigyek. Az Idared is nagyon hitvány. A Goldenből és a zöldalmából van valamennyi. Nagy szívfájdalmam, hogy az aszály idején mindenki a szántóföldi károkra koncentrál. Megértem a problémájukat, de amikor egy kertész fáinak a 20-30 százaléka kipusztul az aszály miatt, az nagyobb veszteséget jelent, ha mindent összeszámolunk. Ha a kertész pótolja is a fákat, azon a 20-30 százalékon négy év termése kiesik, miközben rengeteg költség van vele. A gabona viszont jövőre újra jól teremhet, ha nem lesz az ideihez hasonló vis maior helyzet. És ez az általános helyzet, mert az ültetvények jelentős része még most sem öntözött. Óriási tragédiája ez a kertészetnek – hangsúlyozta Székely Zoltán.

Korsósné dr. Demeter Dóra, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke, hevesi termesztő elmondta, hogy megyénket teljesen elkerülte idén a a csapadék. 

 – A dél-hevesi részen az éves mennyiségnek csak a 8-10 százaléka esett. A gyümölcsfák kiszáradnak, ki kell vágni őket. Nagyon komoly ültetvénypusztulással nézünk szembe, főleg a nem öntözött területeken. Öntözött, intenzív művelésű almaültetvényen idén is láttam Hevesen szép termést, ám a fák vízutánpótlásának rendszeres biztosítása hatalmas költséggel jár. Az öntözési pályázatoknál pedig olyan megszorítások vannak, aminek egy-egy régió megfelel ugyan, de például Heves megye a vízhozamkivét tekintetében nem állja meg a helyét pályázat feltételei között - emelte ki. 

– Az almát nagyon sokszor kell öntözni. Ellenkező esetben nem jut el a víz a gyökérzónába, s az almafa sérülni fog, és nem tudja kinevelmi a gyümölcsöt. Vannak olyan vélemények, hogy a gazdának ott vannak a támogatások, éljen meg abból. Akik ezt mondják, nincsenek tisztában azzal, hogy nagyon komoly célprogramokban veszünk részt, mint például az Agrár-környezetgazdálkodási program. Ebben például az kiszáradt fát pótolni kell, mert minimum a 95 százalékos tőállománynak meg kell lenni. Ha nem felelünk meg a feltételeknek, akkor megvonják a támogatást. Annak összege valójában arra elég, hogy az önköltségbe besegítsen, de a létfenntartáshoz és profit termeléséhez már nem elegendő – hangsúlyozta Korsósné dr. Demeter Dóra.