Hevesben is összehúztuk a nadrágszíjat, kevesebbet vásároltunk, tankoltunk

A KSH gyorsjelentése szerint idén márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az elköltött összeg azonban meghaladta az 1500 milliárd forintot. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal kisebb lett az értékesítés. Az első három havi összesítés 9 és fél százalékos visszaesést mutat.

Érdekesség, hogy míg az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 12 százalékkal csökkent, addig az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal csökkent. A közel ötven százalékos élelmiszer infláció miatt táplálkozásra kevesebbet fordítottunk, a dohánytermékek iránti kereslet nem zuhant vissza akkora mértékben. Az általános infláció 25,2 százalék volt márciusban.

A további statisztikákból kiderül, hogy a gyógyszerek iránt maradt a kereslet, az új ruhák, könyvek, számítástechnikai cikkek forgalma 3-5 százalékkal esett, iparcikkekre, bútorokra, műszaki cikkekre 12-21 százalékkal csökkent az igény. A használtruha boltok forgalma eközben 11 százalékkal nőtt. Kevesebb volt a rendelés is a csomagküldőktől, míg a benzinkutakon majdnem harmadával kevesebbet tankoltak a gépjárművel rendelkezők.

Hevesben 39,37 milliárd forintot költöttünk a kereskedelemben márciusban, amely 3,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor mindez 14 százalékos volumencsökkenést ért, aminél nagyobb ütemű mérséklődés hét megyében volt az országban. Ezek között voltak szegényebb megyék, például Szabolcs, Somogy, vagy a dél-magyarországiak, de tehetősebbek is, mint Győr-Moson-Sopron. Összegszerűen négy megyében költöttek kevesebbet a hevesieknél,, Vasban, Somogyban, Békésben és Nógrádban.

(Főoldali képünk illusztráció, fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság)