Ki kell vezetni a földadót Hevesben is, ez két települést érint

Azok az önkormányzatok, amelyek termőföldre, termőföld tulajdonjogára vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékjogra vetnek ki termőföld települési adót, kötelesek az adóévben befizetett és beszedett adót 2023. október 1-je előtt az adózónak visszatéríteni, írta a Magyar Közlöny. Az adóalanyok a 2023-as adóévre vonatkozó Termőföld Települési Adó fennálló összegét nem kötelesek megfizetni, és azt az önkormányzati adóhatóság sem szedheti be.

Az Országgyűlés július 4-én fogadta el a helyi adóról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében az önkormányzatok a jövőben nem vethetnek ki ilyen adót a termőföldre és szeptember 2-ig vissza is kell vonni a meglévő jogszabályokat. A termőföldadó már hónapok óta téma lett, miután Hódmezővásárhelyen is be szerették volna azt vezetni. Korábban más máshol döntöttek ilyen helyi adók bevezetéséről, több mint százharminc ilyen hely volt az országban, közöttük Sarud és Újlőrincfalva, amelyek mentességet is adtak a kisebb földtulajdonosoknak, illetve azoknak, akik művelték földjüket. Sarudon aranykoronánként 200 forintot, Újlőrincfalván 400 forintot kell(ett volna) fizetni, de az utóbbi években egyik település internetre fölkerült költségvetési, illetve zárszámadási rendeletében sem volt nyoma külön ilyen bevételnek. Az országgyűlés csak települési adóként nem engedi a föld megadóztatását, telekadóként azonban más önkormányzatok is vetettek ki ilyeneket külterületi mezőgazdasági ingatlanokra, igaz, ott is a nem használt földekre.

Települési adót az önkormányzatok 2015. óta vethetnek ki, bár sokan nem éltek a lehetőséggel. Az önkormányzatok ezek segítségével növelhetik szabadon felhasználható bevételeiket, hiszen az állami finanszírozás éppen elegendő a közfeladatok ellátására, ha ezen felül kívánnak szolgáltatást nyújtani, a dolgozóikat jobban megfizetni, illetve fejleszteni a helyhatóságok, azt saját bevételükből tehetik meg.