Évszázados távlatban kell gondolkodni a közlekedésben, hangzott el az egri konferencián

A három napig tartó 6. Magyar Közlekedési Konferenciának ad otthont Eger. A kedd délelőtti megnyitón először Fónagy János miniszterhelyettes, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) elnöke ismertetett néhány adatot a hazai közlekedés alakulásáról. Mint mondta, tavaly 1,828 milliárdról 2,336 milliárdra nőtt a hazai utazások száma, napi 3200 személyszállító vonat és 400 tehervonat, 7500 buszjárat közlekedett. Fiatalodott a Volánbusz járműállománya, nőtt a szállított tömeg, az utakon ötmillió gépjármű közlekedett. Az útdíj bevétel 2022-ben 452 milliárd forint volt, ami 80 százalékban külföldiektől származott. Ennyire nem számítottak, amikor bevezették.

Dr. Fónagy János kifejtette, a gazdaság és a társadalom működtetésének előfeltétele a mobilitás, amely megkönnyíti az életet, bár hátrányai is vannak, például a környezetszennyezés, s ha nincs jól megtervezve a közlekedés, akkor nem segít a lemaradó régiónak. Szerinte fontos, hogy olyan közlekedési rendszer legyen hazánkban, amely versenyképes, hatékonyan gazdálkodik az erőforrásokkal, Kínálati piacra van szükség, de figyelembe kell venni az ország lehetőségeit. Figyelembe kell venni a szükséges energiát, fenntarthatóságot, több utast kell hatékonyan, gyorsabban és alacsony költséggel kiszolgálni. Dr. Fónagy János szerint ahogyan az elődök előre terveztek, úgy ma is 50-100-150 éves távlatban kell gondolkodni, amikor fejlesztik a közlekedést. Kérdés a prioritás, hogy a nemzetközi forgalmat, a déli kikötők elérését, vagy az elővárosi, regionális forgalmat szolgálják ki. A legfontosabbak között a V0vasúti körgyűrűt, az M8 és M9-es gyorsforgalmi utak létesítését említette, így lehet megteremteni a teljes budapesti elkerülőt. Szót ejtett Magyarország logisztikai központ lehetőségeiről, az elmúlt 13 év közlekedési infrastruktúra beruházásairól.

Fölsorolta, a 25 megyei jogú város közül már húszhoz vezet kétszer kétsávos gyorsforgalmi út (ezek vonzáskörzetükkel együtt 4-4,5 millió embert érintenek), a települések 99 százalékáról pedig harminc percen belül elérhető valamely gyorsút. Az elmúlt időszakban 2000 kilométernyi út út épült, ebből 700 gyorsforgalmi szakasz, ezer kilométer főutat és 160 kilométer mellékutat fejlesztettek. Ismét kiemelte, a jelenlegi hálózatot üzemeltetni kell, és előre kell tervezni, de utóbbit nem lehet a mai kategóriákban gondolkodva.

Ignácz Balázs Heves vármegyei főispán megtisztelőnek tartja, hogy ismét Egerben rendezik a konferenciát, szerinte mindenki szembesülhetett az M3-ason folyó munkákkal, amik torlódáshoz vezetnek. Ugyanakkor lehet neki örülni, mert utána jobb lesz a közlekedés. Megemlítette a vármegye gazdasági tengelyét, amely az M3 mentén alakult ki, Egerben pedig a bekötő gyorsforgalmi után immár az elkerülő út a téma. Sok körülmény nehezíti a fejlesztéseket, de halad a Gyöngyöst Nyugat felől elkerülő út építése és a 80-as vasútvonal Hatvan és Füzesabony közötti szakaszának fejlesztési előkészítése.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az elmúlt bő évtizedben megvalósult fejlesztésekről tett említést, így arról, hogy ma már 1860 kilométernyi gyorsforgalmi út van az országban, az utóbbi években 2500 milliárd forintot költöttek a bővítésre. Ezzel a vidéket igyekeztek mobilizálni, hogy minden településről 30 percen belül el lehessen érni egy gyorsforgalmi utat, a megyei jogú városokat pedig bekössék az országos vérkeringésbe. Kiemelte, elkészítettek egy tíz évet átfogó vasútfejlesztési tervet, amelyet a kormány elé terjesztenek. Szerinte az ország- és megyebérlet is jó döntés volt, hiszen eddig 2,7 millió darabot értékesítettek belőle, többen utaznak a járatokon, s korlátlanul tehetik. Szerinte van még tartalék a vidék mobilizálásában, fejleszteni kell a közúti közlekedést, ami élhetőbb településeket, gazdasági fejlődést eredményezne.

Szerencsi Gábor, a KTE Heves vármegyei területi elnöke elmondta, 670-en látogattak el a konferenciára, ahol 12 szekcióban 120 előadót, kerekasztal résztvevőt hallgathatnak meg. A közúti infrastruktúra tervezése, kivitelezése, a digitális zóna is téma lesz, de a jövő technológiáiról is vitáznak, szó lesz a társadalmi projektekről, üzemeltetésről, a közlekedésbiztonságról, mikromobilitásról is, illetve a szabályozásról. A fejlesztési projektek társadalmasításában szó lesz a keleti elkerülőről is. Mint a megyei elnök kifejtette, a mobilitás igénye, s annak kiszolgálása fontos dolog, nem csak a szabványokat kell építeni, figyelembe kell venni az elvárásokat is akár közúton, kötöttpályán, de a levegőben is. Ki kell szűrni, mi lesz 10-20 év múlva. Hozzátette, tudjuk, hogy 2035 után Európában nem gyártanak belső égésű motorokat, egyre több a digitális eszköz az autókban, ehhez az infrastruktúrának alkalmazkodnia kell, kütyüket kell beépíteni a szalagkorlátba, aszfaltba, útfelfestésbe, segítve az önvezető autókat.