Tízmilliárd euró blokkolását oldhatják föl, ha lesz megegyezés

Az Európai Unió által feltételekhez kötött pénzekről is szó esett azon a sajtó háttérbeszélgetésen, amelyet magyarországi regionális lapok újságíróinak tartottak Brüsszelben december 7-én és 8-án, s amelyen portálunk is részt vehetett. Mint ismeretes, huszonhét szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte az Európai Bizottság a Magyarországnak járó támogatások egy részének elutalását. Ezek közül négy az igazságügyi reformot érintette, ezen a téren közel állnak a megegyezéshez a felek, s ez 6,3 milliárd eurónyi támogatást szabadíthatna föl. Megvalósult például az az igény, hogy Kúrián a bírák közti ügyelosztás automatikus legyen, ne politikai kijelölések szülessenek. Azt is jóváhagyták, hogy ezentúl bármely bíróság fordulhasson közvetlenül az Európai Bírósághoz.

Huszonegy szupermérföldkő a jogállamisági eljárást érinti, ezen a területen is haladnak a tárgyalások, de a szükséges törvények nem születtek meg. Tisztázni szükséges még például az Integritás Hatóság jogköreit, a politikusok és családtagjaik vagyonbevallásainak nyilvánosságát, illetve változásokat várnak el a közalapítványokba szervezett egyetemek kuratóriumi tagjainak kinevezésében és megbízatásának időtartamában. Az Erasmus programot érintően az egyetemek közül eddig 2-3 érezte eddig a döntés súlyát, hiszen az ő megállapodásiak már véget értek, a többieké jövő év végéig tart. A Horizon program több forrást tartalmaz, mint az Erasmus, egyelőre ebből sem kapnak a korábban állami, ma alapítványi intézmények.

Elhangzott, hogy a bizottság korábbi kérdéseire már kaptak választ a magyar kormánytól, a legutóbbiakra még várják a válaszokat.

Két mérföldkövet a helyreállítási alap pénzeiért kell elérni, ezek nem országspecifikusak. Az EB a gyermekvédelmi törvény, a menekültügyi eljárások és az oktatás szabadsága ügyében is elvár lépéseket. A gyermekvédelem iránt elkötelezett a bizottság, s van saját stratégiája is. 

A 22 milliárd euróból 10-13 milliárd eurót kaphat meg az ország a feltételek teljesítésével, ezekből évente 2-3 milliárd euró érkezhet.

A regionális politika már 1957. óta jellemzi az Európai Uniót, azóta támogatják a szegényebb térségek felzárkóztatását. Az uniós költségvetésének forrásai a tagállami befizetéséből, a vámokból, illetve az új termékdíjak bizonyos százalékából állnak, az utóbbi időben pedig hitelfelvétel is történt. Az új ciklus prioritásai a kohéziós politikában a zöld, a digitális és az okos.

Az előző uniós költségvetés elszámolási időszaka még tart, jövőre is be lehet fejezni projekteket, de akkor számla már nem fogadható be. A 2021-27-es időszak pályázatai elindultak, a visszatartással érintett TOP Plusz és GINOP Plusz forrásokból is valósultak meg projektek, de eltérőek a feltételek az aláírt és a beterjesztett tervek között. Az irányító hatóságoknak utólag kell ellenőrizniük, hogy a megvalósult pályázatok megfelelnek-e az irányelveknek. A beszélgetések alkalmával kiderült, korábban Magyarország a negyedik, most a kilencedik kedvezményezett a kohéziós alapokat tekintve, ebben szerepet játszik Budapest és Pest vármegye viszonylagos fejlettsége.

A TOP Plusz források – amelyek Heves vármegye fejlesztésében is jelentős szerepet játszanak - 55 százalékát tartják jelenleg vissza, ezek folyósítása a már korábban is említett mérföldkövek teljesítésétől függ. Az igazságügyi, menekültügyi és gyermekvédelmi kérdéseken túl úgynevezett horizontális feltételrendszert jelent a környezetvédelem is, a klímasemlegességre törekvés és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, illetve a szennyvízcsatornázás, ezek a vállalások rendben vannak. A szociális területen is szükség van előrelépésre a női esélyegyenlőség, az oktatás és az idősek ellátásának javításában, az első két kérdésben hamarosan lehet megállapodás. A szociális források 97 százalékát tartják vissza jelenleg.

A RePowerEU elnevezésű helyreállítási pályázatból finanszírozná Magyarország a tanárbérek emelésének egy szeletét. Ehhez ajánlásokat is kapott az ország, amelyek érintik a szociális ellátásokat, a munkanélküli segélyt és az aktív munkaerőpiacot. Megtudtuk, nem Magyarországon a legrosszabbak a pedagógusbérek, hanem Lengyelországban, de ott már megszülettek a tervek azok rendezésére. Magyarországon idén év végére a tanárok átlagbérének el kellene érniük a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, jövőre a 71,8 százalékát, 2025. végéig pedig a 80 százalékát. Mindehhez a bizottság a költségvetési törvény módosítását várná el, a jóváhagyott tíz százalékos béremelésen jelenleg vita van a kormány és a bizottság között, hiszen a bizottság nem tudja, ez a mérték elegendő-e a cél eléréséhez..