Eger, Bátor és Kál fejlődött a legtöbbet tíz év alatt

- Magyarország csak úgy válhat sikeresebbé a következő évtizedekben, ha életerős, szabad és cselekvőképes kisközösségekre támaszkodhat - írják. Az Egyensúly Intézet ezért saját indexet dolgozott ki, amely önkormányzati ciklusokon átívelően teszi lehetővé a közösségek adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, a települések, illetve a fővárosi kerületek egymáshoz viszonyított helyzetének nyomon követését.

A független agytröszt tanulmánya szerint a településindex lehetővé teszi, hogy az egyes helységek fejlődését az adatok alapján lehessen megítélni, emellett segíti a döntéshozókat azoknak a területeknek az azonosításában, amelyek célzott fejlesztése révén hazánk helyi közösségei még sikeresebbé és erősebbé válhatnak.

A fővárosi kerületek kategóriájában az V. kerület végzett az élen a vizsgált időszakban és ez is fejlődött a legdinamikusabban. 2014 és 2021 között a főváros lakossága és szolgáltatásainak száma is évről évre csökkent, de összességében nem torpant meg a fejlődése. A Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terheket ró: a hagyományosan erősnek számító Budaörs, Dunakeszi és Vecsés példája is azt mutatja, hogy 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben meg tudják tartani az infrastrukturális és intézményi ellátottság színvonalát.

Székesfehérvár lett az első helyezett a vármegyék székhelyeinek kategóriájában: 12 indexponttal előzte meg a második helyezett Győrt, amelyet szorosan követ a harmadik helyezett Eger. Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen, megelőzve Zalaegerszeget és Kecskemét. A megyeszékhelyek kategóriáján belül látványos fejlődésen mentek keresztül az észak-alföldi települések. A legalacsonyabb fejlődési ütem az észak-magyarországi és déli megyeszékhelyeken tapasztalható. A megyeszékhelyek átlagosan 10,9 indexpontos bővülést tudhatnak maguk mögött 2014 és 2021 között, de az első és utolsó helyen szereplő település között közel 40 indexpont volt a különbség az utolsó vizsgált évben.

A megyeszékhelyek kategóriájában a harmadik helyet megszerző Eger bizonyult a „legképzettebb” településnek: itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnáziumi tanulók száma (83 gimnazista), továbbá – Szeged után – Egerben a második legmagasabb a diplomások aránya (27 százalék). Mindezek mellett az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem és az SZJA-t fizetők tekintetében is kiemelkedő a helyzete. Az egy főre vetített költségvetési bevételek ugyanakkor alig változtak 2014 óta, ráadásul ezek az élvonalon belül itt a legalacsonyabbak (353 ezer forint). A Heves megyei város jó pozícióból indult, ám visszafogott fejlődést produkált a vizsgált időszakban: csupán 7,7 indexpontot tudott gyűjteni, ami egyúttal a 15. legrosszabb eredmény ebben a kategóriában.

A 15 ezer lakosnál népesebb települések, azaz a városok versenyében Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet 2021-ben. A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, de Paks is megőrizte negyedik helyezését. Veresegyház hátrébb került a sorban, miközben Biatorbágy a legtöbbet fejlődve a 13. helyről tört az élre. Utóbbit Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legintenzívebben fejlődő városok körében. A 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan 2,5-tel növekedett. A fennmaradó 42 település viszont átlagosan 2,2 indexpontos csökkenést könyvelhetett el 2014 és 2021 között. A fejlődő városok többsége Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, míg az szak-magyarországiak rontottak és ez alól a Heves vármegyeiek sem voltak kivételek.

A kisvárosok kategóriájában Balatonfüred megőrizte az első helyet, 54,2 indexponttal zárva a vizsgált időszakot. A második – a korábbi hatodik helyezett – Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen. 2014-ben Aszód még a negyedik helyen állt, ám a tizenötödik helyről feltörő Ürömnek végül sikerült megelőznie. A legtöbbet fejlődő öt kisváros közé Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd és Polgárdi került. A kisvárosok 60 százalékának szintén csökkenést kellett elkönyvelnie 2014 és 2021 között. Ebben a kategóriában a fejlődő sűrűsödési pontok a főváros és a Balaton mellett, illetve a Hajdúságban találhatók. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a Hajdú-Bihar megyei kisvárosok még így is jelentős lemaradásban vannak a Pest megyei és a Balaton melletti településektől. A keleti országrészek kisvárosai összességében jelentős hátrányban vannak a nyugatiakhoz képest, de a Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar megyékben felmutatott fejlődés optimizmusra adhat okot.

A községek mezőnye rendkívül szorosnak bizonyult: az élmezőnyben minimális különbségek döntöttek a helyezésekről. Az öt legjobb indexpontszámmal rendelkező község közül négy a Balaton környékéről került ki. Az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket Berente, az ötödiket pedig Balatonföldvár szerezte meg. Fonyód és Hévíz között szoros volt a verseny a vizsgált időszakban, ám végül helyet cseréltek a rangsorban. A legjobb öt közül Berente szorította ki Csopakot, amely a nyolcadik helyen zárt 2021-ben. A legtöbbet fejlődő öt község közé Tornakápolna, Hejőkürt, Gyöngyösmellék, Lendvajakabfalva, illetve Galvács került.

A Balaton környékén nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek, illetve kisvárosok találhatók. A fellendülő belföldi turizmus és a környékre érkező beruházások minden bizonnyal serkentő hatással voltak a balatoni települések életére, ami vissza is köszönt a statisztikai adatokban.

A községek kapcsán érdemes kiemelni, hogy az észak-magyarországi és dél-dunántúli településeken tapasztalható a legnagyobb elmaradás az ország többi részéhez képest, míg a legjobb eredményekkel a Balatontól északra, Budapesttől nyugatra elhelyezkedő községek büszkélkedhettek 2021-ben. A fejlődés tekintetében elsősorban azok emelkedtek ki a mezőnyből, amelyek a vizsgált időszakban alacsony lakosságszámmal, továbbá jelentős költségvetési és jövedelemnövekedéssel rendelkeztek. Egy-egy gazdag állampolgár kisközségi letelepedése azonban szignifikáns hatással lehet az indexpontszámokra.

A községek mindössze tizedénél volt tapasztalható visszaesés a két vizsgált időpont között. A csökkenés átlagosan 0,7 indexpontos, így leszakadók többségének mérlege a jövőben akár pozitívba fordítható. Nem meglepő módon azok a települések kezdtek drasztikus leszakadásba, amelyek népességmegtartó ereje jelentősen csökkent, illetve ahol elsorvadtak a szolgáltatások, elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések és nem nőttek az önkormányzati bevételek.

Heves vármegye települései közül a legmagasabb pontszámokat Eger, Hatvan, Gyöngyös, Nagytálya, Egerszólát, Kápolna, Maklár, Felsőtárkány, Egerszalók, valamint Andornaktálya kapták, mind 37 fölötti értéken állt a 2021-es adatokat alapul véve, míg 27 település kapott a megyéből legalább 35-ös értéket. Huszonhat település nem érte el a 30 pontot, közülük a leggyengébben Terpes (24,9) Átány, Kömlő, Tarnabod és Erk teljesített (26,9), az alsó tíz közé tartozott Mezőszemere, Fedémes, Szúcs, Ivád és Szentdomonkos. Országos viszonylatban 59 Heves vármegyei község nem fért be az első ezerbe, 19 pedig az első kétezer közé sem.

Hatvan a legalább 15 ezer lakosú városok kategóriájában a nyolcadik lett, Gyöngyös a huszonkettedik. A községek között öt Heves vármegyei település került az első százba, Nagytálya a 29. helyezést érte el, Egerszólát pedig a 62-et, másik három Top 100-as Kápolna, Maklár és Felsőtárkány volt.

Az utolsó tíz között nem volt nagy átrendeződés, de Terpes sokat bukott a tíz évvel ezelőttihez képest, akkor ugyanis még a sor végéről a 18. volt, így lett mostanra utolsó. Akkoriban Átány, Kisfüzes, Tarnabod, Erk, Ivád, Mezőszemere, Fedémes, Kömlő, Szúcs és Tófalu voltak a sereghajtók (23,7-26,3 közötti pontokkal). Az éllovas tízes így nézett ki 2014-ben: Eger, Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Andornaktálya, Nagytálya, Egerszalók, Felsőtárkány, Egerszólát, Maklár, illetve azonos pontszámmal még Zagyvaszántó voltak (35,5-50,6 pont között).

A Top 10-en belül nagyot nyílt az olló az első és második között, hiszen Eger 7,7 pontot javított, míg Hatvan 2,3 pontot rontott a korábbi állapothoz képest. Hatvan nem volt egyedül a romló helyzettel, hiszen tizenegy település értékelése negatív fordulatot vett, Terpes és Füzesabony például 2,4 ponttal kapott kevesebbet, mint korábban, de manuszban zárt Gyöngyös, Recsk, Heves, Vécs, Tarnalelesz, Szűcsi, Adács és Lőrinci, igaz, utóbbiak néhány tizedet veszítettek. Nem változott Kömlő, Csány és Andornaktálya helyzete. Volt 19 olyan Heves vármegyei település, ahol a növekedés 1 pont alatt maradt, 33 városban és községben 1-2 pont között, 16-on háromnál több ponttal lépett előre a helység. Heten zártak legalább négy pontos plusszal, Tófalu, Kápolna, Feldebrő, Kompolt, Kál, Bátor és Eger. A megyeszékhely 7,7 pontja után a hat község és nagyközség 4-5 pont közötti értékkel gyarapodott, Bátor így egyébként az összesített megyei listán a 11. helyre ugrott előre.

A községe fejlődési ütemét tekintve országosan a száz közé került Kál (38.), Bátor (41.) és , Kompolt (51.), ebben a tekintetben 65 Heves megyei település sem került az első ezerbe, sőt, a 2014-hez képest visszalépő Terpes a 2893. helyen zárt, de Vécs és Tarnalelesz is a sereghajtók közé tartozott.

Az intézet egyebek között figyelembe veszik (súlyozottan) a helyi adóbevételeket, ingatlanárakat és az infrastruktúrát, a népmozgalmat, az oktatást, a bolti ellátottságot, a kulturális események látogatottságát, állami támogatásokat, iskolázottságot, a közszolgáltatásokat, álláskeresőket, tömegközlekedést.