Kevesen vallották magukat görögnek, nem lesz önkormányzatuk Egerben

Hiába szerepelnek 35-en görög nemzetiségűként a választói névjegyzékben, mégsem alakulhat Egerben saját önkormányzatuk, pedig az elmúlt évtizedekben aktív volt a közösség, rendezvényeket is szerveztek. Levélben kerestük a helyi görög önkormányzatot, miért nem lesz 2024-től újra önigazgató szervezetük, végül dr. Miliosz Nikolett válaszolt röviden. Mint írta, jelenleg még az Egri Görög Önkormányzat előtt is nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, egy azonban bizonyos: az egri görög közösség mindenképpen folytatni fogja azt az értékteremtő munkát, amelyet jelenleg is legjobb tudása szerint, magas színvonalon végez. Amint számukra is kevesebb lesz a kérdőjel, állnak rendelkezésünkre. Tavaly, mint cikkünkben is megírtuk, hogy 25 éves jubileumot ünnepelt az Egri Görög Önkormányzat.

Megkérdeztük a Nemzeti Választási Irodát is, mi az oka, hogy nem alakulhat egri görög önkormányzat. Az NVI magyarázatot adott a dologra. Mint írták, a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 25 főt eléri. Akkor is tartandó választás, ha a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 20 főt eléri. De létszámtól függetlenül lehet választás ott is, ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző esztendő december 1-jén.

Az első két esetben a nemzetiséghez tartozók számát a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint határozzák meg, míg az utolsó esetben az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a Nemzeti Választási Bizottságnak megküldött azon listája alapján, mely tartalmazza a településeken működő nemzetiségi köznevelési - és szakképző intézményeket.

Az NVI szerint tehát a települési nemzetiségi önkormányzati választást tehát nem a névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgárok száma alapján, hanem az ismertetett feltételek szerint tűzi ki a Nemzeti Választási Bizottság. Mivel a görög nemzetiség esetében egyik fent említett feltétel sem teljesült, ezért nem tűztek ki számukra települési nemzetiségi önkormányzati választást Egerben.

A KSH szerint Egerben 2001-ben 31-en, 2011-ben 38-an, 2022-ben viszont csak 15-en vallották magukat görög nemzetiséghez tartozónak valamely kérdés alapján a népszámláláson.

A valasztas.hu adatai szerint egyébként hiába vannak alig a választói névjegyzékben ukránok (bár a népszámlálás idején többen tartózkodtak itt), Demjénben, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is tűztek ki nekik választást, noha Egeren kívül nincsen ember, aki választásra jogosult lenne, itt is csak hatan vannak. De szervezhetnének önkormányzatot maguknak a románok is Egerben és Nagyrédén, de csak Egerben élnek ketten, akik szavazhatnak. Sőt, a szlovákok is választhatnának Egerben, a népszámlálás alapján 58-an voltak 2022-ben (20 év alatt megfeleződött számuk), viszont a választói névjegyzékben öten szerepelnek.